Régóta sejtette már a tudományos világ, hogy a Föld magjában felgyülemlő hélium fokozatosan szivárog a felszín felé. Egy amerikai kutatócsoport most 62 millió éves sarkvidéki sziklákban leltek rá a hélium izotóp nyomaira, ami bizonyíthatja ezt az elméletet. Ezek a kőzetek ugyanis túl fiatalok ahhoz, hogy az ősi légkörből származzon a bennük fellelt hélium - írja a Science Alert.
A magból szivárog felfelé a hélium
Pontosan nem tudni, mennyi hélium van a felszín alatt, de a 4,6 milliárd évvel ezelőtti vulkáni aktivitás ideje alatt a magban felhalmozódott hélium jelentős részének már fel kellett szabadulnia. A kutatók ugyanakkor a kanadai Baffin-szigeten található bazaltos lávakőzetekben is kimutatták a hélium-3-at (3He), illetve a valamivel nehezebb hélium-4 (4He) izotópot. Később izlandon vett mintákból is sikerült kkimutatni az izotópot magas koncentrációban, emiatt a kutatók gyanították, hogy a földköpenyből származó területről szivároghatott az ki.
Legfrissebb elemzésük, amelynek során a Baffin mellett a környező szigetek több tucat védett helyéről gyűjtött mintáit vizsgáltak meg, a vulkáni kőzetben valaha feljegyzett legmagasabb 3He:4He arányt mutatták ki, közel 70-szerese volt ez a légkörben tapasztaltaknak.
A hélium színtelen és szagtalan, kémiailag közömbös nemesgáz. Mivel nagyon könnyű és nehezen lép reakcióba bármivel, a légkört elhagyva gyorsan távozhat a felszabadulását követően. Ezen oknál fogva viszonylag ritka anyagnak számít a Földön. A kutatók továbbra sem tudtak arra választ adni, hogy milyen mennyiségben található meg a bolygó magjában, az azonban az eredményeik tükrében jól látszik, hogy fokozatosan szivárog onnan.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: