Az Európai Unió tagállamaiban a kötelező fizetett szabadság ideje legalább húsz nap. Ennél többet pedig csak néhány ország kínál a munkavállalóknak. Ausztriában, Franciaországban, Dániában, Luxemburgban és Svédországban 25, Máltán 24, Spanyolországban és Portugáliában 22 nap alapszabadságot írnak elő a törvények – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerdai cikkében. A többi tagállamban – beleértve Magyarországot is – a 20 napos minimum érvényesül. Érdemes persze megemlíteni, hogy az alapszabadságon túl több fizetett szabadnap is járhat a munkavállalóknak. Országtól és munkahelytől függően helyenként figyelembe vehetik az életkort, szolgálati éveket, munkakört, a foglalkozás típusát vagy az eltartott gyermekek számát.
Fontos kérdés még az állami munkaszüneti napok száma. Az EU-ban átlagosan 11,7 ilyen nap van évente. A legtöbb, 15 piros betűs napot Lettországban, Litvániában és Szlovákiában tartják, míg a legkevesebbet Görögországban, ahol csak 6 ilyen napra számíthatnak a munkavállalók. Magyarországon 11 munkaszüneti nap van egy évben. Az alapszabadságot és a munkaszüneti napokat összeadva a legtöbbet az osztrákok és a máltaiak pihenhetnek 38 nappal, a legkevesebbet pedig a görögök 26 nappal. Magyarország 31 napja valamelyest elmarad a 33 napos uniós átlagtól is.
Szintén a fizetett szabadságok közé tartozik a betegszabadság, a szülési és a szülői szabadság. Előbbi tekintetében Csehország a listavezető, ahol a munkavállalók 2021-ben átlagosan 20,2 napot voltak betegszabadságon, megelőzve a németeket (20 nap) és a letteket (18,5 nap). Magyarországon 9,4 napot vettek ki betegségre hivatkozva a dolgozók. A leghosszabb szülési és szülői szabadság pedig Szlovákiában (164 hét), Finnországban (161 hét) és Magyarországon (160 hét) érvényesül.
