A kormány 7,8 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít a Bethesda Gyermekkórháznak és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak: a két intézmény együttműködésében egy speciális, új szülészeti-nőgyógyászati egység jön létre. A kórházak ezért cserébe azt vállalták, hogy ezen az osztályon nem lesz abortusz, és hálapénzt sem fogadnak el - írta meg február 9-én az MTI.
Napokkal később Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy más témában tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta, a két intézmény kereste meg az államtitkárságot ezzel a pályázattal, és nem a kormány szabott feltételeket.
Ezzel egybecsengtek Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház főigazgatójának szavai is, aki a medicalonline.hu portálnak nyilatkozva arról számolt be, semmilyen kormányzati nyomás sem befolyásolta a koncepció kialakítását, azt az egyházak és a hozzájuk tartozó kórházak közösen fogalmazták meg a saját szakmai és etikai meggyőződésüknek megfelelően.
Az intézményvezető arra is felhívta a figyelmet az interjúban, hogy az abortuszra vonatkozóan nem csökkennek a hazai kapacitások, azaz az abortuszhoz való hozzáférhetőség csökkenni nem fog. A szóban forgó fejlesztés viszont, amely egyebek mellett magában foglalja tehát egy új szemléletű szülészeti osztály létrehozását is, egy olyan alternatívát jelent, "ahol az édesanyáknak nem kell számukra nyomasztó kommunikációs helyzetekkel találkozniuk."
A kórházak kötelessége
A magzati élet védelméről szóló, 1993. január elsejétől hatályban lévő törvény szerint egyetlen orvos és egészségügyi szakdolgozó sem kötelezhető a terhességmegszakításban való közreműködésre. Az 1997-es egészségügyi törvény pedig kimondja, hogy bármely orvos megtagadhatja egy páciens ellátását, ha erkölcsi felfogása, lelkiismereti vagy vallási meggyőződése ezt követeli meg. Ezalól kivételt csak az képez, ha a visszautasítás veszélyezteti a beteg egészségét, abortusz esetén az állapotos nő életét.
Ugyanakkor az is előírás, hogy a szülészeti-nőgyógyászati osztályokon kötelező működtetni legalább egy olyan csoportot, amely végez terhességmegszakítást. Csakhogy ez a törvény szövege szerint kizárólag az állami és önkormányzati kórházakra vonatkozik, magyarán mondva egy egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott egészségügyi szolgáltatónak joga van intézményileg megtagadni ezt az ellátást. Persze, hogy ez eközben mennyire etikus, már közel sem egyértelmű, pro és kontra is számtalan érv sorakoztatható fel.
Az mindenesetre valóban igaz, hogy a hozzáférhetőség nem csökkent azáltal, hogy az újonnan létesítendő osztályon nem lesz abortusz, a világos törvényi előírások miatt pedig egyetlen állami vagy önkormányzati kórház sem teheti meg, hogy hasonló vállalással próbáljon meg a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülni a támogatásokra való pályázás tekintetében.
Jelenleg a terhességmegszakítás minden olyan egészségügyi intézményben elvégezhető, ahol a rendeletileg meghatározott szakmai feltételek maradéktalanul érvényesülnek. A 12. hetet meghaladó terhességek esetén a megyei kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain, az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáin, a betöltött 18. hét után pedig ez utóbbiak mellett kizárólag Szombathely, Győr, Veszprém, Miskolc, Szolnok és Kecskemét megyei szülészeti-nőgyógyászati osztályán hajthatnak végre abortuszt.
Javuló tendencia
Magyarországon hosszú ideje csökken a terhességmegszakítások száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint utoljára 1995-ben fordult elő, hogy több ilyen beavatkozást végeztek el, mint a megelőző évben. Az akkori közel 77 ezres mutatóhoz képest ráadásul szembetűnő változást jelent, hogy 2015-ben már csak 31176 alkalommal volt szükség az eljárásra. Ez annyit tesz, hogy két évvel ezelőtt 100 élveszületésre 34 megszakított terhesség jutott - ilyen jó arányra a Ratkó-korszak óta nem volt példa.
