Így mérhető a fájdalom

Hogyan mérhető a fájdalom? Hiszen egy szubjektív érzésről van szó és a mozgásszervi fájdalomnak sok formája ismert. Van, amely már nyugalomban jelentkezik, míg olyan is fennállhat, amely csak bizonyos mozdulatra alakul ki.

Milyen fájdalmakat lehet mérni?

A reumatológiai, mozgásszervi fájdalmak nagyon szerteágazó formában keseríthetik meg a beteg életét. Tekintsük át az alábbiakban, hogy milyen fájdalomformákat lehet mérni:

  1. az aktuális fájdalomérzetet, amelyet a beteg a mérés időpontjában érez,
  2. az általános fájdalomszintet, amelyet a beteg tartósan, folyamatosan tapasztal,
  3. nyugalomban jelentkező fájdalmat,
  4. éjszakai fájdalmat, amely a beteget álmából ébreszti fel,
  5. terhelésre, mozgásra kialakuló fájdalmat,
  6. mozgatásra jelentkező fájdalmat,
  7. speciális mozdulat közben kialakuló fájdalmat.

Mindezek mérésére két módszer kínálkozik, az egyik az úgynevezett Keele-féle Leíró Skála, amelyben egy nullától négyig terjedő pontskálán kell a fellépő fájdalom erősségét megítélni. Nullát akkor kell adni, ha egyáltalán nincs fájdalom, négyet akkor, ha elviselhetetlen az érzés. A másik módszer a Vizuális Analóg Skála, amely lényegében egy húsz vagy száz egyenlő részre osztott vízszintes tengely, egyik végpontján az "egyáltalán nem fáj" felirat található, másik végpontján "elviselhetetlenül fáj" ábrázolódik. A betegnek ezen a skálán kell bejelölnie fájdalma erősségét.

A skót nővér találmánya

Egy Glasgowban élő nővér, Dorothy Ritchie dolgozott ki 1968-ban egy olyan félig objektív módszert a fájdalom mérésére, amelynek segítségével a mozgásszervi betegségek, a rheumatoid arthritis és a sokízületi arthrózis vizsgálata is elvégezhető és az így kapott Ritchie-féle indexszel jellemezhető. A vizsgálat úgy történik, hogy az orvos nyomást gyakorol az izomzat, ízületek, inak bizonyos pontjaira, megkopogtatja a gerincet, és közben figyeli a beteg reakcióit, majd a kapott választ négyes pontskálán értékeli:

1 pont - ha a beteg egyáltalán nem jelez fájdalmat

2 pont- a beteg mondja, hogy fáj

3 pont- a beteg mondja és az arcán is észrevehető

4 pont- a beteg mondja, hogy fáj, arcán is látszik, és a beteg testrészt elhúzza

Lényegében a módszer roppant egyszerű és még szimplábbá tehető, ha az orvos végighalad az összes ízületen és összeszámolja a nyomás-érzékeny, fájdalmas pontokat, amelynek ismerete főleg a rheumatoid arthritises betegek esetében bír nagy jelentőséggel.

A fájdalom megváltoztatja a járást

Mi határozza meg a mozgásunkat? Elsősorban az ízületek, gerinc stabilitása, mozgástartománya és az izomerő. Statikus és dinamikus mozgáselemzés is végezhető, mely utóbbi lényegében a mozgás kivitelezésének analíziséről, az izomerő megítéléséről szól. A járás elemezhető önmagában is, ezt kinematikus vizsgáltnak nevezi az orvostudomány, mivel itt izomerőt, ízületekre ható erőt, és annak irányát nem mérik, csupán a járásban szereplő ízületek hajlásszögét.

A fájdalom és az ízületi duzzanat sokszor teljesen megváltoztatja a mozgás kivitelezését, kinetikáját. A fájdalom hatására szerveztünk az érintett területet mindenáron kímélni szeretné, így az izomzat szinte kőkeményre merevedik (spazmus, kontraktúra alakul ki), amely mintegy megvédi az ízületet a mozgástól. Viszont a tartósan fennálló izomspazmus a megfelelő vérellátást nehezíti, amely csak tetézi a fájdalmat és kialakul az ördögi kör (circulus vitiosus). A tartós izomgörcs megbontja a többi izom összehangolt működését, amely óriási megpróbáltatást hoz létre a többi ízület, gerincoszlop számára. Mindez extra energiát igényel, így a szervezet nagyon gyorsan elfárad, végül a beteg mozgás-, járásképtelenné válik. Az ízületekben egyre nagyobb gyulladásos duzzanat keletkezik, amely óriási mértékben növeli az ízületekre ható nyomást. A megnőtt nyomás összenyomja az ízületeket tápláló érhálózatot, így mintegy megszünteti az oxigénellátást, amely végül súlyos ízületi szövetkárosodáshoz vezet. Mindemellett a duzzanat az izomzatra is hat reflexesen, végül az izomerő csökken, és térfogata zsugorodik.

Forrás:
Bálint-Bender: A fizioterápia elmélete és gyakorlata

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
fogyás
Diétaelmélet: mikor és mitől indul be a fogyás?
női anatómia
Meglepően sok nő nem tudja, hány testnyílása van odalent
Azonnali, tartós és pusztító fájdalom: a legmérgezőbb emlős horror csípést okoz
Itt látszik a laborleleteden, ha már károsodott a veséd
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +22 °C
Minimum: +6 °C

A gomolyok estére nagyrészt fel is oszlanak. Az északkeleti szelet hazánk keleti felén még élénk lökések kísérhetik, majd éjjel nagyrészt mérséklődik a légmozgás.Késő estére 11 és 18 fok közé hűl le a levegő.A hőmérséklet hajnalban általában 1 és 9 fok között alakul, de az északi fagyzugokban ennél néhol hidegebb sem kizárt. Fronthatás nem várható, így a frontérzékenyek szervezete is pihenhet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: felismered a stressz testi jeleit? – Bőrtünetek is árulkodhatnak a túlhajszoltságról Alvászavar, kimerültség, ingerlékenység – sokszor észre sem vesszük, hogy mindezek hátterében a stressz áll. Vajon mennyit tudsz arról, hogyan hat a szervezetünkre a mindennapi feszültség? Teszteld magad kvízünkkel!
kvíz
Kvíz: a hüvely öntisztuló szerv. Igaz vagy hamis? – Teszteld, mennyire ismered a női testet! A női egészséggel kapcsolatban rengeteg félreértés és makacs tévhit kering. Kiszúrnád a leggyakoribbakat? Tedd próbára magad kvízünkben!