A nemzetközi orvoscsoport múlt hét szombaton két betegnél hajtotta végre a beavatkozást, amellyel a tüdőerek magas vérnyomását csökkentették. Mindkét páciens krónikus tromboembóliás pulmonális hipetróniában szenvedett, amely súlyos nehézlégzést , kisebb fizikai terhelhetőséget és akár eszméletvesztést is okozhat. Az első hazai ballonos pulmonális értágítást (BPA) Irene Lang professzor, a bécsi Allgemeines Krankenhaus (AKH) kórház II. Belgyógyászat-Kardiológiai osztályának vezetője és tanítványa, Christian Gerges végezte a debreceni kardiológiai és szívsebészeti klinika intervenciós kardiológusainak közreműködésével - olvasható az egyetem közleményében.
Magyarországon is meghonosítanák
A nagy szakértelmet és türelmet igénylő, komplex katéteres eljárást egy 59 éves férfinál és egy 82 éves nőnél végezték el. A 2-3 órás beavatkozás során a tüdő véráramlását akadályozó vérrögöket ballonnal kitágították, így az áramlási akadály mérséklődött, a tüdőerekben pedig csökkent a nyomás, ezzel együtt a szív terhelése is.
A módszert a világon először 1988-ban alkalmazták, az első nagyobb betegszámú vizsgálatot 2001-ben publikálták, 2004-től pedig elsősorban Japánban tökéletesítették az eljárást, amely azóta az Egyesült Államokban, Norvégiában, az utóbbi évtizedben pedig Európa más országaiban is egyre elterjedtebb lett.
A közleményben hangsúlyozzák: a Debreceni Egyetem szakemberei bíznak benne, hogy az eljárást Lang professzor és munkatársai, valamint a Klinikai Központ orvosai segítségével sikerül meghonosítani Magyarországon is. A betegek életében ugyanis jelentős változást hoz a BPA-beavatkozás: a kezelés következtében csökkennek a fulladásos panaszok és nő a fizikai terhelhetőség.
A módszer nagy előnye a rövid felépülési idő, hiszen a műtét után kétnapos intenzív megfigyelést követően a betegeket akár már a harmadik nap hazaengedhetik. Az első magyarországi ballonos tüdőverőér-tágításon átesett betegek jól vannak, kedden már el is hagyhatták a klinikát - zárul az egyetem közleménye.
