Dübörög a hazai magánegészségügy

Jelentős összegek a magánkórházak fejlesztésre

A Portfólió által rendezett Private Health Fórumon Jászkuti Bertalan azt mondta, míg évekkel korábban jellemzően a "lakásrendelők" és a járóbeteg-ellátás területén voltak jelen a magánszolgáltatók, addig mostanra nem egy intézmény vágott bele kórházi ellátás nyújtásba a magánegészségügy piacán.

Mitől függ a minőség az egészségügyben? Vásárláskor kétségkívül a legfontosabb szempont, hogy pénzünkért olyan terméket vagy szolgáltatást kapjunk, amely megfelel az elvárásainknak. Nincs ez másként akkor sem, ha magánorvosi ellátást veszünk igénybe , ugyanakkor az egészségügyben a minőség értelmezése már jóval összetettebb feladat, mint például egy új cipő vagy egy hajvágás esetén.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy a befektetők jelentős összegeket áldoznak fejlesztésre a szektorban, sorra bővítik kapacitásukat . Úgy vélte, hogy állami szerepvállalásra is szükség van, hiszen az ágazatot szabályozni és a társadalombiztosításon keresztül finanszírozni kell, látni szükséges azonban - folytatta -, hogy a magánegészségügy már most is sokkal nagyobb mértékben veszi ki részét a teljes ellátórendszerből, mint korábban.

Az állami egészségügy alulfinanszírozott

Egy felmérést ismertetve elmondta, a tíz legnagyobb magánszereplő árbevétele (diagnosztikai ellátások nélkül) is jól mutatja a tendenciát, hiszen míg 2007-ben 6,3 milliárd forint volt az árbevételük, addig 2016-ban 21 milliárd, ami 14,5 százalékos bevételnövekedést jelent.

Szintén nőtt a kereslet a magánszektor ellátásai iránt: a Szinapszis piackutató felmérése szerint míg 2014-ben a budapesti lakosok 49, 2016-ra már 60 százaléka vett igénybe valamilyen egészségügyi szolgáltatást magánszereplőtől - mondta Jászkuti Bertalan.

Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója szerint az állami egészségügyi ellátás még mindig alulfinanszírozott, és hiába épültek új kórházak az országban, ha az ellátást áron alul fizeti meg a biztosító.

Egészségügy: mivel lehetünk elégedettek, ha fizetünk? Állandó dilemma az állami egészségügy és a magánegészségügyi szolgáltatók közti választás kérdése. Hiszen nemcsak az fontos, hogy mi alapján dönt a beteg, hanem az is, hogy mit vár el, ha már duplán fizet.

Az Országos Gerincgyógyászati Központot (OGK) is vezető gerincgyógyász úgy látja, hogy a társadalombiztosítás felől elmozdul a rendszer az adóalapú egészségügyi ellátás felé. Szerinte az egészségügyi ellátó és a közfinanszírozó kapcsolatának üzletinek kell lennie. Arról is beszélt, hogy tapasztalataik szerint a szakember-elvándorlás folyamatos , és még ennél is nagyobb bajnak nevezte a szakemberképzés "felmorzsolódását".

Mint mondta, jelenleg a közfinanszírozott gerincgyógyászati műtétek 80 százalékát végző OGK-ban egyéves várólista van a tervezhető gerincműtétekre, de ha a várólisták ledolgozására adott kormányzati pluszforrást beépítenék a teljesítményvolumen-korlátba, tehát ha tudnának folyamatosan tervezni ezzel a forrással, akkor fél évre lehetne csökkenteni a várólistát. Javaslatai között szerepel, hogy valódi szektorsemlegességet kell alkalmazni a közfinanszírozásban, szükséges a pályázati rendszerek kiterjesztése a magánszereplőkre is, és az egészségügy szürke- és feketegazdaságának kifehérítése is fontos lenne.

Már egynapos műtétekért is a magánszektorhoz fordulunk Az elérhető statisztikák egyértelműen mutatják, hogy az elmúlt időszakban évről évre ütemesen nőtt azoknak a száma, akik Magyarországon magánegészségügyi ellátást vesznek igénybe - a tendencia pedig minden bizonnyal még jó ideig folytatódni fog.