A reflux kezelésének lehetőségei

A reflux-betegség kezelése összetett, függ a tünetek súlyosságától, hogy először fordulnak elő vagy vissza-visszatérnek, illetve hogy milyen egyéb gyógyszereket szedünk. Az egyes gyógyszercsoportok közül mikor melyik ajánlott?

A reflux-betegség kialakulásának okai dióhéjban

A reflux-betegség a nyelőcső normális funkciójának zavara, melynek következtében savas gyomortartalom kerül a nyelőcsőbe (esetleg a légutakba és a szájüregbe is), amely nyálkahártya-károsodást és klinikai tüneteket okoz. Kialakulásában szerepet játszik a nyelőcső záróizom-működésének károsodása, a nyelőcső normális, féregszerű mozgásának csökkenése, amely a táplálékot a gyomor felé továbbítaná, valamint a gyomorürülés lelassulása.

A gyomorégés és a savas visszafolyás annyira jellegzetes tünet, hogy meglétük esetén akár el is lehet kerülni a diagnosztikus vizsgálatokat. Kezelése diétás és életmódbeli változtatásokból, gyógyszeres kezelésből és sebészi beavatkozásból állhat.

Vény nélküli segítség

A vény nélkül kapható savlekötők a H2-receptor blokkolók és a protonpumpa-gátlók bevezetése előtt alapvető gyógyszerek voltak, és ma is széles körben alkalmazzák ezeket gyomorégés és reflux-betegség kezelésére. A savlekötők azonban csak a megtermelt gyomorsavat közömbösítik, súlyosabb nyálkahártya-károsodás esetén hatásuk már nem elég a fájdalmas tünetek megfelelő enyhítésére. További hátrányuk, hogy nagyon sok egyéb gyógyszer-hatóanyaggal komplexet képeznek, így teljes mértékben meggátolják azok hatását.

A szukralfát tartalmú készítmények a savlekötőkkel ellentétben hatékonyan kezelik a fekélyes, felmaródott területeket, viszont csak savas közegben hatékonyak, ezért alkalmazásuk esetén nem lehet egyidejűleg semmilyen típusú savcsökkentőt szedni.

Amikor már orvoshoz kell fordulni

A reflux kezelésének következő lépcsőjét a H2-receptor gátlók képviselik a hatékonyság szempontjából. Ezek a szerek enyhe és középsúlyos betegségben naponta kétszer adva hatékonyak, viszont a súlyos és gyakran visszatérő eseteket már nem képesek orvosolni.

Amikor a gyomor lassú ürülése vagy a nyelőcső nem megfelelő működése áll a reflux hátterében, az orvos felírhat prokinetikus gyógyszereket, amelyek gyorsítják az emésztőrendszer működését, viszont elég sok mellékhatást okozhatnak.

A protonpumpa-gátlók alkalmazása háttérbe szorította nemcsak a prokinetikumokat, hanem a H2-receptor blokkolók alkalmazását is, mivel jóval hatékonyabban csökkentik a gyomorsav kiválasztását. A reflux bármely stádiumában jelentősen jobb gyógyulási arány érhető el protonpumpa-gátlóval végzett kezeléssel, mint H2-receptor gátlóval. További előnyük, hogy gyógyulást követően a kiújulás aránya is jóval kisebb, mint a H2-receptor blokkolók vagy prokinetikumok esetében. A protonpumpa-gátlók gyorsan megszüntetik a betegség tüneteit és az esetek 90%-ban a nyelőcsőgyulladás is meggyógyul.

Újabban egyes protonpumpa-gátlókat és H2-receptor gátlókat is lehet már recept nélkül kapni.

Rövid távú gyógyszeres kezelés

A rövid távú gyógyszeres kezelés során az endoszkópos képen látható elváltozás mértéke, és a refluxos tünetek súlyossága alapján mód van az egyéni kezelési mód megválasztására. A gyógyszeres kezelés során két stratégia közül választhat az orvos.

A felépítő ("step-up") stratégia a kisebb dózisban alkalmazott, mérsékeltebb hatású szerek adagjának növelésével, illetve fokozatosan egyre hatékonyabb szerek adásával éri el az optimális, panaszmentességhez vezető kezelési módot. A step-up elv általában savlekötővel kezdődik, majd áttérnek a H2-receptor blokkolókra, és csupán a legutolsó lépcsőjét jelenti a protonpumpa-gátlóval végzett kezelés. Az előnye abban mutatkozik, hogy enyhébb panaszoknál kisebb hatékonyságú gyógyszerekkel is meg lehet fékezni a refluxot, nincs szükség az erősebb hatású szerekre.

Ezzel szemben a leépítő ("step-down") stratégia a kezdetben nagy hatású és növelt dózisban alkalmazott gyógyszerek fokozatos csökkentését, illetve enyhébb hatású szerre történő áttérést jelent. Ebben az esetben nagyobb dózisú protonpumpa-gátlóval kezdik a kezelést, majd a javulás függvényében először csökkentik az adagot, utána pedig H2-receptor blokkolóra térnek át, először nagyobb, majd fokozatosan csökkenő adagban. A nemzetközi és a hazai szakmai ajánlások a step-down stratégiát részesítik előnyben súlyosabb reflux-betegség esetén.

Fenntartó kezelés

Mivel a reflux azon betegségek közé tartozik, amelyek jelentős arányban (akár a 80%-ban) kiújulnak, általában fenntartó kezelésre van szükség. Fenntartó kezelés során a tünetmentességre és a még hatékonynak bizonyuló legkisebb gyógyszerdózisra kell törekedni. A fenntartó kezelési program rendszerint megegyezik a fokozatosan leépítő step-down kezelési stratégiával.

Alkalomszerű gyógyszeres kezelés

A reflux-betegségre jellemző, hogy a tünetek az esetek egy részében csak alkalomszerűen jelentkeznek. A betegek egy része a folyamatos gyógyszerszedés helyett áttérhet a szükség szerinti, alkalomszerű, kizárólag panaszok esetén igénybevett gyógyszeres kezelésre. Ez végezhető savlekötőkkel, H2-receptor blokkolókkal és protonpumpa-gátlókkal is.

Ha gyakran tapasztalunk gyomorégést, ne kísérletezzünk vény nélküli szerekkel, célszerű szakemberhez fordulni, mert a megfelelő kezeléssel a tünetek kiújulása jelentősen csökkenthető!

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
testszag
6 szag, amellyel a test jelzi a betegséget – Ha ezt érzed, irány az orvos!
alvásigény
Életkorod alapján ennyit kellene aludnod naponta
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32 °C
Minimum: +14 °C

Túlnyomóan derült, napos időre számíthatunk, csak délután a Dunántúlra sodródhatnak fátyolfelhők. Csapadék nem lesz. A Dunántúlon délies irányú szél lesz a jellemző, melyet északnyugaton élénk lökések is kísérhetnek, míg a Dunától keletre gyenge vagy mérsékelt marad a változó irányú légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 35 fok között alakul, de az északkeleti határvidék közelében ennél pár fokkal alacsonyabb lehet a maximum.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.