A feketehimlő szörnyű csapás volt az emberiségre, hiszen legalább százmillió embert ölt meg az évszázadok során. Már a 3000-4000 éves egyiptomi múmiákon is felfedezhetők a betegség nyomai, de az eredete továbbra is homályba vész. Kérdés, hogy a legrégebb óta ismert vírusfertőzés tanulmányozása segíthet-e legyőzni a COVID-19-et.
Hamarosan az ismeretlen baktériumok gyors DNS-szekvenálása fogja segíteni az orvosokat, hogy meghatározzák, milyen antibiotikumokkal kezeljék a pácienseiket. Ez a beavatkozási időt napokról órákra csökkentheti, és mérsékli az össz antibiotikum-felhasználást. A szükséges eszköz és adatfeldolgozó alkalmazás már elkészült.
A tabutémák egyike, amelyről a nők ritkán beszélnek az orvosukkal, az alacsony libidó. Sokaknak ugyanis kényelmetlen lehet arról társalogni, hogy hiányzik a szex iránti vágyuk, vagy nem élvezik a szexet annak ellenére, hogy korábban más volt a helyzet. Vannak jelek azonban, amelyek arra intenek, hogy érdemes szakembert felkeresni.
Az emúlt hétfőn volt a zoonózis világnap, arra emlékezve, hogy 1885. július 6-án Louis Pasteur sikeresen beadta az első veszettség elleni oltást. A fertőzött állat harapásával az emberi szervezetbe jutó vírus fájdalmas halált okoz vakcina nélkül. Most megint egy állati eredetű halálos kórokozóval harcol a világ.
Ha körülnézünk az utcán, a közterületeken, az üzletekben, azt tapasztaljuk, hogy múlóban van a koronavírustól való félelem. A távolságtartás csökken, egyre többen hagyják el a maszk viselését vagy hordják helytelenül a védőeszközt. A statisztikák azonban arra vallanak, hogy csalóka lehet ez a biztonságérzet.
Sokan úgy gondolják, hogy a kánikula rosszul hat a vérnyomásra. De ez tévedés, hiszen a szervezet hőszabályozása gondoskodik róla, hogy testünk hőmérséklete optimális maradjon. A nagy melelegtől nem leszünk lázasak. A külső hőmérsékletnek tehát nincs hatása a vérnyomásra. Ettől még léteznek szezonális módszerek, melyekkel a vérnyomás nyáron (is) csökkenthető.
Nehéz lenne megmondani, hogy a koronavírus-járvány hányféle módon gyakorol negatív hatást az életünkre, még akkor is, ha nem kapjuk el a COVID-19 betegséget. A legnyilvánvalóbb közösségi és gazdasági károk mellett a krónikus betegségek (így a rák) kezelésének késése, elmaradása komoly terheket ró a társadalmakra, azaz mindenkire.
A Szovjetunióban a hidegháború alatt kifejlesztett, nem toxikus fertőtlenítőszerekben óriási lehetőségek rejlenek a fertőzések elleni harcban. A világ számára például eddig nem ismert anyagok közül a miramisztin egyenesen az űrhajózásból érkezik. Többek között képes a koronavírusokat is megölni.