A kevés alvás jelei általánosan ismertek: fáradtság, kimerültség, koncentrálási nehézség, esetleg ingerlékenység. Az elhúzódó alváshiány következményeit - ideértve a zavartságot, a paranoiát és hallucinációkat - azonban csak kevés ember tapasztalja meg. A rossz alvás mégis sokmillió ember életét keseríti meg, így az okok megértése alapvetően fontos.
A francia Nemzeti Tudományos Tanács négy valószínű forgatókönyvet vázolt fel a Covid-19-járvány lehetséges jövőjéről. A legjobb esetben a vírus terjedése ellenőrzés alatt marad, a legrosszabban pedig "kritikus" egészségügyi válság alakul ki. Van olyan, amit átvehetnénk a franciák gondolkodásából.
Az érelmeszesedés - az artériák megkeményedése és beszűkülése - kikövezheti az utat a súlyos, akár halálos keringési betegségek számára. A ritmuszavarok, szívroham, stroke, krónikus vesebetegség és egyéb kórok kialakulásának kockázata azonban jelentősen csökkenthető saját erőnkből is, testmozgással.
Az emberek (különösen a nők) életük során két dolgot egyszer vagy sokszor biztosan szeretnének elérni a hajukkal: vagy az egyenes szálakat begöndöríteni, vagy a göndör hajat kisimítani. Úgy tűnik, hogy az utóbbi a nehezebb feladat, amire tudományos magyarázat is van.
Talán olyan módon is halálos áldozatokat szed a koronavírus-járvány, amire egyébként vírusfertőzések esetén nem gondolnánk. A közösségi távolságtartás, az elszigetelődés fokozódása ugyanis felerősítheti az öngyilkos gondolatokat. A pandémia miatt kialakuló gazdasági válság pedig erre még rátehet egy lapáttal.
Minden gyümölcs tartalmaz természetes cukrot. Vannak nagyon édes gyümölcsök, mint a mangó és a görögdinnye, amelyeknek viszonylag magas a cukortartalmuk, de általában a gyümölcs kevesebb cukrot tartalmaz, mint az édesített ételek. Szinte mindenkinek, beleértve a cukorbetegeket is, előnyére válik, ha több gyümölcsöt fogyaszt. Infografikánk a gyümölcsök cukortartalmát ismerteti.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás szerepet játszik a negatív egészségi hatások szaporodásában az egész világon. Az egészségkárosító jelenségek exponenciálisan növekedhetnek, ahogy közeledünk az úgynevezett környezeti fordulóponthoz, amelyre a tudósok egyre hangosabban figyelmeztetnek.
A vérnyomásmérés a legelterjedtebb orvosi műszeres vizsgálat. Pontosabban az orvosi megjelölés már régóta nem teljesen helytálló, hiszen az automata készülékek segítségével bárki könnyedén megmérheti a vérnyomását. Az új eszközöket azonban nem felcsatoljuk, hanem viselni fogjuk, így állandóan és észrevétlenül ellenőrzik a keringési értékeinket.