A körülmetélés nem csak vallási okokból történhet, sőt az utóbbi évtizedekben - higiéniai okokra hivatkozva - Amerikában majdnem minden fiú csecsemőt megfosztottak a fitymájától. De vajon helyes ez a gyakorlat?
Az USA-ban is visszaesőben van azonban a körülmetélések száma, míg 20 évvel ezelőtt a csecsemők 90 százalékán elvégezték a beavatkozást, ma ez a szám csupán 60 százalék (a vallási indokból végrehajtott beavatkozások más szempontot képviselnek, így ezek nem számítottak bele ebbe a felmérésbe). A csökkenés oka az, hogy a szülők nagy része szerint a körülmetélés egy orvosilag nem indokolt, idejétmúlt, brutális és fájdalmas dolog.
De vajon a mindennapokban melyik megoldás a célravezetőbb, és melyik nyújt több élvezetet a szexben? A fitymával rendelkező férfiak nemi szerve a védelem miatt érzékenyebb, így több élvezetet is nyújt, de ennek bizony megvan az ára: nekik jóval több figyelmet kell fordítani a tisztálkodásra. A péniszből származó vizelet és ondó (mely kis mennyiségben akkor is távozik a nemi szervből, ha nincs közösülés) rendszeres tisztálkodás hiányában fehér nyákos lerakódást képez a fityma alatt, amely amellett, hogy gusztustalan és büdös, kórokozók melegágya is lehet.
Kis odafigyeléssel ez a probléma azonban elkerülhető, és a körülmetélés nélküli péniszek is higiénikusak, és tiszták maradhatnak. (Sokak szerint ez volt az oka annak is, hogy Mózes törvényeiben is szerepel a körülmetélés, ugyanis megfelelő mennyiségű és tisztaságú víz hiányában a sivatagi népeknek, így a zsidóknak sem volt mindig lehetőségük a napi rendszerességű tisztálkodásra. Ilyen esetben a fityma bizony komoly fertőzések melegágya lehetett, amelyeket azonban mindenképpen el kellett kerülni. - a szerk.)
A körülmetéltek javára szól, hogy sok nő szerint a fityma nélküli pénisz sokkal könnyebben siklik a vaginában, és több élvezetet is tud okozni. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a fityma az erektált nemi szervről teljesen visszahúzódik, így ekkor már nem számít az a tény, hogy létezik-e egyáltalán.
Egy helyzetben valóban hátrányos a fityma, ez pedig a közösülés utáni időpont. Ekkor a pénisz kezd összemenni, ám még rajta van az óvszer, amely így könnyebben lecsúszik. (Ez nem feltétlenül igaz, van olyan helyzet, főként a vékonyított kondomok használatakor, mikor az óvszer visszafordulva beszorul a fityma és a "makk" közé. Ekkor ha valaki gyorsan, nem eléggé óvatosan szedi le a gumit, akkor hihetetlen fájdalmat tud okozni saját magának - a szerk.)
Van még egy helyzet, amikor a fityma hasznos lehet: a vizelés. Az előbőr ekkor mintegy elvezeti a folyadékot, így könnyebb célozni a pénisszel, míg a körülmetélteknek kézzel kell leszorítani a "szerszámot", hogy azzal beletaláljanak a vécékagylóba. Persze ha ráülnek a vécére, és úgy végzik el a dolgukat, akkor mindez teljesen lényegtelen.
A lényeg az, hogy a szülők döntése minden esetben az, hogy körülmetéltetik-e a gyereküket, vagy sem. Mindkét helyzetnek megvan az előnye és hátránya, de egy bizonyos: a mai modern világban a higiéniai szempontokra hivatkozni felesleges, mindkét "változat" egyformán tisztán tartható.
