Stroke során a nem megfelelő véráramlás az agyszövetek károsodását okozza. A későbbi bénulás elkerülése érdekében a beteget mielőbb stroke-centrumba vagy neurológiai osztályra kell juttatni.
Infarktus esetén egy adott szerv
vér- és oxigénellátása a kritikus szint alá csökken, így annak szövetei bizonyos idő után elhalnak. A kifejezés hallatán a legtöbben a szívinfarktusra asszociálnak, holott ez az állapot több szervben is létrejöhet az erek szűkülete, vagy elzáródása miatt. Az agyi infarktust szélütésnek, vagy
stroke-nak is nevezzük, a fejlett világban ez a harmadik leggyakoribb haláleset a daganatok és szívbetegségek után.
Súlyosságának és helyének függvényében kisebb-nagyobb mértékű bénulás kísérheti a stroke-ot
Az agyszövetek működésének feltétele az állandó véráramlás, hiszen ez szállítja a sejtek számára elengedhetetlen oxigént és cukrot. Akkor beszélhetünk stroke-ról,
ha az agyi szövetek egy jól körülhatárolható részében lecsökken, vagy megszűnik az oxigén- és tápanyagellátás, ami miatt a terület károsodik. Ilyenkor az agyi erekben valamilyen akadály képződik, ami elzárja a vér útvonalát, kialakulhat az ér görcsös összehúzódása miatti szűkülettől, illetve
vérrögtől is. Az oxigénhiány mértékétől és hosszától függ, hogy a károsodás ideiglenes, vagy maradandó.
A stroke veszélye az életkorral nő, és ugyan elsősorban a 45-50 év feletti korosztályt érinti,
előfordulására bármely életkorban volt példa. Kétféle csoportját különböztetjük meg: az előbb vázolt esetet
iszkémiás stroke-nak nevezzük, ilyenkor a nem megfelelő véráramlás okozza az agyszövetek károsodását. Ez a gyakoribb, tízből nyolc agyi infarktus ebbe a kategóriába tartozik. Másik fajtája a
vérzéses stroke - közismertebb nevén
agyvérzés - ami az agyi artéria megrepedése miatt alakul ki. Ilyenkor az oxigént és tápanyagot szállító vér nem jut el a megfelelő helyre, ráadásul a koponyában is megnöveli a nyomást.
Stroke esetében az alábbi tünetek fordulnak elő leggyakrabban: féloldali látásvesztés, beszédzavar, végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása, látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettőslátás, hányinger, szédülés. A további tünetekről, illetve a kezelés és a megelőzés lehetőségeiről az alábbi cikkünkben olvashatnak!
Bizonyos esetben kisebb-nagyobb mértékű bénulás kíséri a stroke-ot, amely a végtagok gyengülésével vagy érzéketlenné válásával, illetve beszédzavarral is járhat. A gyógyulás mértéke számos tényezőn múlik, kulcsfontosságú azonban, hogy a beteg időben
stroke-centrumba vagy neurológiai osztályra kerüljön, ahol megfelelő ellátásban részesülhet.