A stroke egy vérkeringési zavar következtében hirtelen kialakuló agyi esemény, amelynek hatására az agy egy részének vérellátása megszűnik. Ennek két fő típusát különböztetjük meg, az iszkémiás és a vérzéses stroke-ot. Előbbit érelzáródás, utóbbit az ér megrepedése következtében kiömlő vér okozza. Magyarországon ez a harmadik leggyakoribb halálok, és az egyik leggyakoribb olyan betegség, amely rokkantságot okoz. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék pedig beszédzavarban szenved. További 22 százalék járásképtelenné válik, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd - hívta a fel a figyelmet a Szív Napjához kapcsolódó közlemény.
A stroke diagnózisa és kezelése
A stroke diagnosztizálásában kiemelten fontos szerepet kap a kísérő betegségek, így a vérnyomás, a vércukor és a koleszterinszint esetleges eltéréseinek felderítése, valamint a szélütés kiterjedtségének megbecsülése. Ez utóbbihoz a különböző neurológiai vizsgálatok mellett koponya CT-re, valamint a nyaki erek ultrahangos vizsgálatára is szükség lehet.
Nagyon fontos lenne, hogy a tünetek jelentkezésekor a beteg mielőbb kórházba kerüljön, a 4-5 órán belül megkezdett kezeléssel ugyanis megelőzhető a végleges károsodás, és a bénulás az esetek egy részében még visszafordítható. Az életveszély elhárítása után a betegek általában infúziós kezelést kapnak, amit később szájon át szedhető gyógyszeres kezelés vált fel. Fontos a megfelelő vérnyomás beállítása, a vércukor- és vérzsírértékek rendezése, valamint az esetleges szívbetegségek kezelése is, hiszen ezek nagymértékben csökkenthetik egy másodlagos stroke kialakulásának esélyét. Gyógytorna és mozgásterápia is javasolt a gyorsabb regenerálódáshoz, egyes betegeknél pedig speciális rehabilitációs utókezelésre is szükség lehet.
Fizikai változások
Stroke után az egyik legjellemzőbb tünet lehet az általános, nem múló fáradtságérzet, amely az esetek többségében néhány hónapon belül csökken vagy teljesen elmúlik, egyes betegeknél azonban akár több évig is elhúzódhat. Ilyenkor érdemes szakemberek segítségét kérni a tünetek enyhítéséhez, de fontos észben tartani, hogy a felépülés időt vesz igénybe.
A fáradtságérzet mellett gyakori a spaszticitás - más néven görcsösség vagy fokozott izomtónus - előfordulása is. Ez nem valódi izomgörcsöt, hanem az izomfeszülés kórós fokozódását, az izmok merevségét jelenti, amely a legtöbbször a végtagokban jelentkezik. Mivel a spaszticitás idővel az ízületek deformitását, rossz irányba való elmozdulását eredményezheti, ezért fontos a gyógyszeres kezelés vagy fizioterápia mielőbbi megkezdése.
A stroke-ot követően 7,7-42,8 százalék eséllyel epilepsziás rohamok is előfordulhatnak. Ezek felismerése, valamint megfelelő gyógyszeres kezelése, és kontrollja az előzőekhez hasonlóan a poszt-stroke állapotok gondozásához tartozik.
Kognitív változások
A stroke-on átesettek csaknem egyharmadánál kommunikációs problémák tapasztalhatóak utóhatásként, amit összefoglaló néven afáziás állapotnak neveznek. A beteg számára nehézséget okozhat a megfelelő szavak kiválasztása, emiatt a beszéd akadozóvá válhat, és a gyakori szünetek, szóismétlések következtében a tartalom nem, vagy csak nehezen követhető. Sérül az artikuláció, az írásbeli kifejezőkészség és az olvasás is. Előfordulhat, hogy a beteg magát a beszédet sem érti. A stroke hatással lehet továbbá a memóriára is, valamint befolyásolhatja a koncentrációs és problémamegoldó készségeket.
Személyiségváltozás, emocionális következmények
Stroke-ot követően a betegek gyakran tapasztalhatnak érzelmi vagy viselkedésbeli változásokat, például feledékennyé, gondatlanná, idegessé, zavarttá válhatnak. Nem ritka a depresszió kialakulása sem, sőt: ez a stroke-on átesettek egy-kétharmadát érintheti. A stroke utáni depresszió tünetei lehetnek enyhék, de akár nagyon súlyosak is, és gyakran már a gyógyulási folyamat legelején jelentkeznek. Mivel a depresszió lassíthatja a felépülési folyamatot, fontos, hogy a kezelését a lehető leghamarabb elkezdjék.
Az agyi károsodás tünete lehet még az érzelmi inkontinencia is, vagyis a hirtelen fellépő, akaratlan érzelmi kitörések, amelyek megállíthatatlan sírásban vagy nevetésben mutatkozhatnak meg. Ezek a kitörések amellett, hogy eltúlzottak, gyakran egyáltalán nincsenek összhangban a beteg valódi érzéseivel.
Rehabilitáció
Stroke után a testnek és a léleknek egyaránt időre és türelemre van szüksége a felépüléshez, ráadásul a gyógyulás időtartama és mértéke a károsodás helyétől és kiterjedtségétől függően mindenkinél különböző. A gyógyulási folyamat az első hónapokban a leggyorsabb, de a javulás később sem áll meg, főleg akkor, ha különböző, személyre szabott terápiákkal is segítjük a gyorsabb felépülést. Ilyenek lehetnek például a mindennapi dolgok - példáuk az öltözködés és a közlekedés - újratanulásában segítő munkaterápiák, a mozgási, koordinációs és egyensúlyképességeket fejlesztő fizioterápiák, a kommunikációs akadályok leküzdésében segítő beszédterápiák, a pszichológiai terápiák, valamint a táplálásterápiák, amelyek nem csak a táplálkozási nehézségeknél, hanem a helyes étrend kialakításában is segítenek.
