A kórkép nem gyakori, százezer 5 éven aluli gyermekből átlagosan tíz-húsznál alakul ki. Egy olyan immunológiai mechanizmusokon alapuló érbetegségről van szó, amely a közép- és kisméretű verőerek, illetve a visszerek gyulladásával jár. Legsúlyosabb szövődményeként a koszorúereken olyan verőértágulat alakulhat ki, amely később akár infarktushoz is vezethet.
A Kawasaki-betegség az utóbbi hónapokban azzal került a figyelem középpontjába, hogy az új típusú koronavírus-járvány által sújtott területeken sokszorosára nőtt az előfordulása. Ennél fogva elképzelhető, hogy valamilyen kapcsolatban áll a COVID-19-cel, bár a pontos ok-okozati összefüggés nem ismert, ahogy általában véve a szindróma kialakulásának okai sem. Az orvosok úgy vélik, hogy vélhetően valamilyen élő kórokozó - vírus vagy baktérium - indít el olyan immunológiai folyamatot, amely végül kialakítja a szindróma klinikai képét.
Milyen tünetek figyelmeztethetnek a kórképre? Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni az érintett betegeket? A témáról bővebben Betegségek A-Z rovatunk legújabb bejegyzésében olvashat ide kattintva .
