Az érrendszer szervezetünk mozgatórugója, megbetegedése, roncsolódása komoly, életveszélyes betegségekhez és életminőségünk romlásához vezethet.
A koszorúér-betegségek
Az érrendszer betegségei érinthetik az artériás és a vénás oldalt, valamint a nyirokrendszert is. Az artériás betegségek közül a szívet károsítók a koszorúér betegségek . Koszorúér-betegségen a koszorúerek ateroszklerózisát, illetve az ennek talaján kialakult kórképeket értjük. Jellegzetesen a szívet ellátó közepes és nagy verőerek legbelső rétege alá felhalmozódó plakkok az erek szűkületét okozzák. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani.
Az így kialakult oxigénellátási zavar lehet tünetmentes, de gyakran panaszokat, elsősorban fájdalmat okoz. A legenyhébb tünet a szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom, ennél jóval súlyosabb a szívizom-elhalással járó szívinfarktus. Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmus-zavarokat és hirtelen szívhalált is.
Az agyér-betegség
Szintén az artériás oldalon okoznak gondot az agyér-betegségek, mint a stroke, vagy a TIA . A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad.
Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon. Az esetek egy jelentős részében a stroke kedvező lefolyású, mivel 24 órán belül spontán tünetmentessé válik. Ezt a típusú stroke-ot TIA-nak (tranziens iszkémiás attack) nevezik.
Érszűkület
Az artériás betegségek érinthetik a végtagokat is, ilyenkor érelmeszesedésről , vagy érszűkületről beszélünk. Az érszűkületet akkor tekintjük klinikailag jelentősnek, ha az ér átmérőjének csökkenése 70 százalék felett van. Ennél kisebb fokú szűkület jellemzően nem okoz tüneteket.
Trombózis és visszértágulat
A vénás oldalon két jelentős betegséget különíthetünk el: a trombózist és a visszértágulatot. A mélyvénás trombózis vérrögképződést jelent a mélyen fekvő vénákban. Amíg a vérrög kötőszövetesen nem szervül, életveszélyes szövődmény - például tüdőembólia - forrása lehet.
A visszértágulat egy vénaszakasz folyamatos tágulata, melyet az érfal elváltozása kísér. A nőknél igen gyakori alsó végtagi visszértágulatnak az esztétikai problémákon, az esetleges fájdalom- és nehézségérzésen túl egyéb következményei is lehetnek. Ilyenek például a bőrviszketés, a bőrgyulladások, a bőr alatti szövetek gyulladásai, a lábszárfekély, a felszínes visszérgyulladás. Az aranyeres panaszok is ide tartoznak. Az érrendszer betegségei közé tartoznak végül a nyirokrendszert érintő elváltozások is, amelyek a vénás keringési zavart ronthatják.
