Nagyanyáink tévedtek: a vízben nem oldható rostok, mint például a búzakorpa nemcsak hogy nem nyugtatják meg az érzékeny beleket, de még rontanak is a helyzeten - derült ki egy pénteken közzétett tanulmányból.
Míg a vízoldékony korpák, például az útifűé enyhítik a bélgyulladást, az oldhatatlan fajták nem úgy működnek, ahogyan várnánk. A korpa a magok legkülső, kemény rétege. Az útifű (Plantago ovata) szá
A holland Egyetemi Kutatóközpont munkatársai Rene Bijkerk vezetésével klinikai vizsgálat keretében jártak ennek utána. 275 pácienst osztottak három csoportba, minden csoport más étrendkiegészítőt kapott 12 héten át. Az első csoport naponta kétszer fogyasztott 10 gramm korpát, a második ugyanennyi útifűkorpát, amely vízben zselészerű anyagot képez. A harmadik csoport a rostot nem tartalmazó rizslisztből álló placebót kapott. A résztvevők között hat színes bőrű volt, és a teljes létszám több mint háromnegyedét nők tették ki - az IBS náluk sokkal gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál.
A betegeknél vagy két éven belül állították fel az IBS diagnózisát, vagy megfeleltek a krónikus bélbetegség kritériumainak. A tünetek súlyosságát egy standardizált skálán mérték, és kiderült, hogy az útifűkorpa már egy hónap alatt kifejtette hatását, három hónap elteltével pedig 90 ponttal csökkentette a betegség súlyosságát (ez a korpa-csoportban 58, a placebo-csoportban 49 pont volt). A korpa- és a rizsliszt (placebo)-csoport közti különbséget statisztikailag nem jelentősnek értékelték.
"A korpa fogyasztása nem járt klinikailag releváns előnyökkel, és számos beteg nem is tudta tolerálni" - írták a kutatók a British Medical Journalban megjelent cikkben. "Ronthatja az irritábilis bél szindróma tüneteit, fogyasztását és csak óvatosan szabadna javasolni." Korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a vízoldékony rostokat az egészséges koleszterinszinttel és a vércukorszont jobb szabályozásával. Vízoldékony rostokat tartalmaz az útifűkorpa, az árpa, a zab, a lencse, a zöldségek és a gyümölcsök.
Animáció: HáziPatika.com
