„A legegyszerűbb módja annak, hogy előre lássuk a jövőt, az az, ha mi alakítjuk” – digitális és technológiai robbanás az egészségügyben

A kilencvenes évek végén, majd a kétezresek elején is gyakran emlegettük a „rohanó világot”, azt gondoltuk: az életünk őrült módon változik. Pedig mi volt az a tempó ahhoz képest, amibe a kétezer-húszas években kerültünk…
Minden eddiginél gyorsabb változások, ezek nyomán bonyolult dilemmák és összetett kihívások, amik mind új stratégiát igényelnek: ez jellemzi a jelenlegi éveket. Ez pedig egyaránt hat országokra, vállalatokra, intézményrendszerekre és magánemberekre. A digitális fejlődés eddig is elsöprő erejű volt, ám a mesterséges intelligencia megjelenésével kétségtelenül szintet lépett az emberi társadalom.
Ki hogyan reagál minderre? Milyen technológiai trendek formálják a következő évtizedeket? Ezekbe a témákba láttunk bele kicsit a nemrégiben megrendezett BoschxRichter Innovátorok Napján, ahol minket leginkább az egészségügy átalakulása, új trendjei és technológiái érdekeltek.

„Amit húsz éve távoli utópiának gondoltunk, már rég meghaladtuk” – mondja Rab Árpád jövő- és trendkutató, aki szorongás helyett pozitivitással szemléli a változásokat – a lehetőséget keresve bennük. „A jövő olyan lesz, amilyennek szeretnénk, ha jól dolgozunk rajta” – vallja. Véleménye szerint a ma embere legfeljebb tíz-tizenöt évre előre gondolkodik, „a távolabbi jövőtől tartunk kissé” – mondja. Márpedig „mindig vannak kihívások, és mindig megoldjuk őket. A kérdés csak az, hogy mennyire okosan, tudatosan, jövőbelátó módon tesszük ezt”. A szakértő hangsúlyozza: bolygónk zárt rendszer, így annak fenntartása, fennmaradása együttműködő, intelligens társadalmat feltételez. Szerinte a sikerhez igazán jó alapokkal indulunk, hiszen egyrészt minden korábbinál hosszabb életre – akár százhúsz évre – számíthatnak azok, akik most születnek, másrészt soha nem élt még ennyi generáció egymás mellett, mint ma, illetve az emberiség sosem volt olyan gazdag, mint manapság. Nem mindegy persze, hogy egy hosszú életet milyen minőségben élünk, emiatt az innováció kerül a középpontba. „A tudás és a tapasztalat sosem volt olyan fontos, mint napjainkban, és a közeljövőben még inkább az lesz” – hangsúlyozza Rab Árpád, aki szerint nem kell tartanunk az értékek devalválódásától, inkább arról van szó, hogy „most alakítjuk ki az új játékszabályokat, és határozhatjuk meg, mik azok az értékek, amiket meg akarunk őrizni.”

A mesterséges intelligenciával szintet léptünk

Sokan érzékelhetik úgy, hogy a technológiai fejlődés gyorsította fel a világot, miközben inkább fordított a folyamat: a technológiát használjuk arra, hogy jobban megértsük gyorsuló világunkat. Így – az optimista forgatókönyv szerint – ahhoz is meglesz a technológiánk, hogy meg tudjunk őrizni egy jó életminőséget úgy, hogy közben a környezetünk is épségben megmarad. Ezt jelenti az úgynevezett „jövőállóság”, aminek fontos sarokpontjai Rab Árpád szerint: higgyünk a jövőben, lássuk meg, hogy a kihívások lehetőségeket rejtenek, gazdagodjunk meg abból, hogy megmentjük a Földet! „Minden jó innovációnak multiplikátor-hatása van. Vagyis hihetünk benne, hogy ami jót hoz egy területre, az máshol is működni fog.” A jövőkutató szót ejtett a mesterséges intelligencia megjelenéséről is. Ő úgy fogalmaz: az AI tükröt tart elénk. „Egy adatalapú szoftver csupán felszínre hozza a kihívásokat és értékkérdéseket; rajtunk múlik, mit kezdünk vele.”
Ami bizonyos: minden ágazatban digitális és technológiai robbanás előtt állunk – igaz ez az egészségügyre is, ahol elképesztő újításokat publikálnak.

Gyorsabb és pontosabb diagnosztizálás

Ha ránézünk Magyarország korfájára, azt valószínűsíthetjük, hogy 2050-re a 70-es korosztály lesz a domináns. További trend az előrejelzések szerint, hogy a városaink tovább növekednek, ami az egészségügy működését is meghatározza, hiszen ezzel párhuzamosan a távolabb élőket is el kell érni. Ahogy idősödik a társadalom, úgy nő a degeneratív neurológiai kórképek száma, noha jelenleg is háromszázezer körüli a regisztrált demens betegek száma, ami a becslések szerint azonban csak harmada az érintetteknek. Mindezekből következik, hogy ennek a korosztálynak a támogatása lesz az elsődleges nemcsak az egészségügy, de a szociális szféra számára is a jövőben. Itt például jól használható a mesterséges intelligencia, amely képes kapcsolatot építeni távolabb élő páciensekkel, akik mellett virtuális asszisztens segíthet bevenni a gyógyszert vagy épp elküldeni vizsgálati adatokat. De rendszerszinten is előnyös lehet ez, például az AI képes gyorsítani a CT-, MR-kiértékeléseket olyannyira, hogy a meglévő gépparkkal akár egyharmadával növelhető a betegellátás volumene. De az orvosok mindennapi munkája is hatékonyabb lehet. A fejlődés egyre erőteljesebb a biotechnológiában és a sebészetben is. Ma már elképzelhető agyműtét a koponya felnyitása nélkül, és magán az idegrendszeren belül is jóval hatékonyabban és precízebben képesek dolgozni a sebészek a robotika segítségével. „A sebészet minden téren a minimalizálás felé megy – mondja Prof. Dr. Erőss Loránd, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikájának igazgatója. - Gondoljunk bele: odáig fejlődött a manuális technológia, hogy pár metszésen át az orron keresztül operálunk. De világszinten létezik már fókuszált ultrahang is: az ultrahang-nyalábokat pár milliméteres pontra irányítják, ami így elroncsolja az adott területet, és a beteg reszketése megáll, nem kell operálni.”

Ami pedig az AI-programokat illeti, a stroke-ellátásban évek óta napi szinten használják. „Egész Magyarországot lefedjük diagnosztikával: nálunk van a szerver, huszonnyolc centrum van bekötve, így a CT-eredmény azonnal eljut hozzánk, és ha azt látjuk, hogy nagy a gond, a mentő már indulhat is a beteggel jelentősen lerövidítve azt az időt, míg ellátáshoz jut. Tudjuk, hogy ez kulcsfontosságú, hiszen másodpercenként kétmillió neuron pusztul el ilyenkor” – hangsúlyozza Prof. Dr. Erőss Loránd. De rengeteget fejlődött a képalkotás is, ami alapjaiban határozza meg az idegsebészet hatékonyságát, a mortalitási és morbiditási adatok javulását. „A nyolcvanas években tíz betegből négyet elvesztettünk, ma tízből akár tíz életben van – mondja a klinikaigazgató – és alig néhány százalékban marad fenn valamilyen komplikáció egy-egy műtét után. Ebben a diagnosztika rengeteget segít, hiszen ma már nem indirekten sejtjük az agy különböző területeinek állapotát, hanem az MR-rel pontosan látjuk az anatómiai struktúrákat, de még a pályarendszereket, idegrendszeri hálózatokat is az agyon belül. Sőt, funkciót is látunk. Ha valaki beszél, megfigyelhetjük a beszédközpontját, akár el tudjuk különíteni a megértési vagy a memóriaközpontot, a látással kapcsolatos területeket, vagyis ki tudjuk kerülni ezeket a műtét során.”

Amire képes az AI: nagy adathalmazokból gyorsan szűr. Például már akkor elemzi a beteg állapotát, amikor az illető betelefonál a mentőkhöz. Abból, hogy mit mond és milyen hangon, a program következtetni tud a neurológiai tüneteire. Ezt összeveti azzal, amit az első ellátó talált nála, később megkapja a CT-adatokat, de például azt is megfigyelheti, hogyan áll az illető szeme. Együtt kezelve ezeket az adatokat az algoritmus sokkal pontosabb diagnózist ad az orvosnak, mint amire korábban esély volt, hiszen mindezen adatokból származó információkat százmillió eset során finomítják. Ez még persze nem a mindennapi gyakorlati ellátás része, de a technológia már létezik.
Már az is előrelépés, hogy ha ma egy beteg bemegy az orvoshoz, a szakember megnézheti a kórelőzményt a digitális térben ahelyett, hogy hosszan böngészné a panaszokat, a laboreredényeket. Az AI képes leszűrni a lényeget, és prioritási sorrendet felállítani a diagnózisban vagy a kezelésben. 
Az orvosi konzultáció akár távolról is megvalósulhat. Képzeljük csak el: egy gép folyamatosan monitorozza a páciens szervezetét: vérnyomást, vércukor-szintet figyel, majd az adatokat elküldi egy központi szerverre, ott elemzi az AI, küld egy üzenetet az orvosnak értékeléssel, javaslattal. Vagyis a betegnek nem kell utaznia vidékről – ez a forma nemcsak egyszerűbb, de gazdaságosabb is lenne.

"Újranövesztett" végtagok és személyre szabott gyógyszerek

Ma már valóság a da Vinci sebészeti robot, amelyet az orvos irányít. Az ilyen beavatkozás kisebb bemetszésekkel, kevesebb vérzéssel és gyorsabb felépüléssel jár túl azon, hogy a robotkarok szélesebb mozgástartományt és nagyobb pontosságot tesznek lehetővé, mint az emberi kéz, amelynek a remegését is kiküszöböli. Jelenleg főként hasi, nőgyógyászati, urológiai, fül-orr-gégészeti, fej-nyak- és szívsebészeti beavatkozásokhoz használják. Erőss professzor szerint a továbbfejlesztés célja az lehet, hogy a robot érzékelje a szöveti ellenállás mértékét a nagyobb biztonság érdekében.
A fejlődés elképesztő más területeken is. Prof. Dr. Erőss Loránd szerint nem lehetetlen, hogy egy gerincsérült újra járjon, egy látássérült újra lásson – inkább csak az a kérdés, hogy mikorra jutnak el idáig a kutatások. „Nem lehetetlen újranöveszteni a gerincvelő pályáit. Vagy beültetni olyan neuropacemakert a vénába, ami áthidalja az elszakadt területet. Az agy olyan ingereket indít, mint amilyeneket mi is küldünk a lábunknak, csak egy gerincsérült esetében ezek a jelzések nem tudnak átjutni a sérült magasságon. Ha ez megoldható elektromos módon, akkor sikerülhet stimulálni és járóképessé tenni az alsó végtagot, amint arra már van is példa a világban. De már készítenek „műagyat”, agyszeletet 3D-ben, májat, vesét. Előbb-utóbb talán teljes agyterületet helyre lehet állítani stroke után, ami persze nem könnyű, hiszen százmilliárd idegsejtet és annak kapcsolatait kell helyreállítani. De a jövő elkezdődött."

Mivel az emberek élete hosszabbodik, 2025 egyik központi fogalma a longevity, amely nemcsak hosszabb, de jobb minőségben eltöltött életre való törekvésre utal. szerencsére mind a betegségfolyamatokat, mind az öregedési folyamatokat egyre jobban értjük – mondta el a rendezvényen Dr. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. Biotechnológiai üzletágának vezetője. „Ezáltal a precíziós medicina nyomán egyre szűkebb betegségcsoportokat tudunk célzottan, személyre szabottan gyógyítani: biológiai gyógyszerekkel igyekszünk az életet hosszabbítani és javítani."

A biológiai gyógyszerek többségükben fehérjegyógyszerek. Vagyis olyanok, amelyeket szintetikus, kémiai úton nem lehetséges előállítani, így élő sejteket használnak adott gyógyszermolekula előállításához. „Egy bioreaktorban ’etetjük’ ezeket, így megfelelő környezetben képesek előállítani meghatározott fehérjét – magyarázza Dr. Bogsch Erik. - Az így létrejövő biológiai gyógyszerek specifikusabbak egy szintetikus vegyületnél, és igen hatásosnak bizonyulnak például a daganatok vagy az autoimmun betegségek elleni küzdelemben. Ennek is köszönhetően számos onkológiai betegségnél már mostanra nagymértékben változtak a túlélési ráták, „ilyen értelemben volt már egy forradalom”.
Ma sokszor az orvos próbálkozik egy bizonyos készítménnyel, majd elindul egy másikkal, és idővel megtalálja a megfelelőt. Ám ha a diagnózis fejlődik, és már az elejétől kezdve tudjuk, melyik lesz a jó megoldás, akkor lerövidül ez az út.
A mesterséges intelligencia hatása abban is megmutatkozik, hogy várhatóan nagyobb lesz a gyógyszerfejlesztés sikerességi rátája, amely ma tíz százalék alatti.

„Persze mindenki azt reméli, majd lesz egy gyógyszer, ami minden rákra jó, ennek nincs reális esélye. Ami viszont már most sikerült: a HER2 mellráktípusnál sokkal jobb a túlélési ráta, mert már vannak biológiai gyógyszerek, amik vagy teljesen megszüntetik a daganatot, vagy meghosszabbítják a tünetmentes időt. De például rheumatoid arthritis-t is kiválóan lehet kezelni biológiai gyógyszerrel, amire korábban nem volt megoldásunk, vagy csak szteroidos, rengeteg mellékhatással. Ma sokkal jobb egy ilyen beteg életminősége és az életkilátásai is” – mondja az üzletágvezető hozzátéve, sajnos az nem biztos, hogy mindenki rögtön a legmodernebb, legdrágább gyógyszereket kapja, hiszen ez gyógyszertámogatási kérdés is; függ a betegségterülettől, a betegkörtől. Ezt látjuk például az oszteoporózis esetében, ahol sokkal több beteget tudnánk megmenteni, ha a biológiai gyógyszer elérhetőbb lenne. De például a HER2 mellrák esetében minden magyar beteg a legalkalmasabb terápiát kapja már most is. Mindehhez viszont az kell, hogy időben legyen egy diagnózisunk, vagyis szükség van a páciensi tudatosságra is. "A legnagyobb kihívás e téren talán az, hogy a páciens bízzon az orvosában – véli a szakértő. – Hiszen a betegek egyre több helyről tájékozódnak, és az AI valóban rengeteg mindenben segít, de csak kiegészítésképpen ajánlom tájékozódásra. Tény, hogy okkal nagyobb adathalmazból ad választ, de hibázik is mert nincs meg még az a szintetizálóképessége, mint egy embernek."

Dr. Bogsch Erik hasonló áttörést vár a génterápia területén. „Ahol például egyetlen hibás gén kódol adott betegséget, ott egy géngyógyszerrel ki tudjuk javítani az eltérést, és a páciensnek nem kell élete végéig beszedni mondjuk egy enzimet. Degeneratív betegségeknél akár a biztos haláltól is meg tudjuk menteni őt. Ha több gén kódol egy betegséget, ott nehezebbek a megoldások, de kétségtelenül várhatók új terápiák és új gyógyszerek a közeljövőben. Ígéretesek a sejtterápiák is. Sok kutatás foglalkozik azzal, hogy súlyos gerincprobléma, idegsérülés esetén megfelelő sejteket lehessen adott területre fejleszteni, így akár valaki képes lehet újra lábra állni, járni. Bámulatos például, hogy sejtszöveteket pótolnak, például súlyos égési sérülés után bőrt vagy teljes kart… Valakinek az agyát arra trenírozni, hogy úgy használjon egy műkart, mint az eredetit, miközben nincs benne idegvégződés – az infotechológia és biotechnológia találkozása elképesztő eredményekre képes.”