Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nemzetközi Hipertónia Liga kezdeményezésére minden év május 17-én tartja a magas vérnyomás világnapját. Magyarországon ez a leggyakoribb népbetegség, több mint 2,5 millió embert érint. A Magyar Hypertonia Társaság 2005-ben indította el az Éljen 140/90 alatt! című országos programját a vérnyomás normális értékének széles körű megismertetése, valamint a szív- és érrendszeri halálozások számának csökkentése céljából.
A 2012 első félévében kezdődött, Lépj tovább! Felmérés elnevezésű program célja annak vizsgálata volt, hogy a beteg együttműködését segítő általános eszközök (vérnyomás- és mozgásnapló, tanácsadó füzetek) kiegészítése egy lépésszámlálóval miként segíti az egyénre szabott életmódváltást. A kérdőíves kutatásban 636 család- és szakorvos vett részt, a programba bevont betegek száma csaknem 16 ezer volt.
A megkérdezett orvosok 30 százaléka szerint a betegeiknek kevesebb mint 10 százaléka, a megkérdezett orvosok másik 45 százaléka szerint pedig csak betegeiknek 10-30 százaléka végez aktív mozgást. Ehhez képest a negyedik hónap végére a program részeként lépésszámlálót is kapó csoport tagjainak 64 százaléka végzett aktív mozgást, miközben a csak általános eszközökkel ellátott csoportban ez az arány 43 százalék volt.
A másik, Egyéni egészség elnevezésű, 2012 második félévében kezdődött program célja annak áttekintése volt, hogy az általános tájékoztató eszközök milyen arányban javítják a célvérnyomást elérő betegek számát. Egy "zöld recept" segítségével a résztvevők három témakörben - étkezés, mozgás, stresszelkerülés - kaptak személyre szabott életmódtanácsokat. A kutatást 424 család- és szakorvos körében végezték el. Abban a csoportban, amelyben az együttműködést segítő eszközöket kaptak, a betegek fele változtatott az életmódján a vizsgált időszakban, több mint egyharmad volt azok aránya, akik négy hónapon túl is fenntartották az életmódváltást. A sikeres életmódváltók aránya 59 százalék volt a nőknél, és csak 41 százalék a férfiaknál.
A betegek a legkönnyebben az étkezéssel, diétával összefüggő változásokat és a mozgásprogramot tudták teljesíteni, sokkal kevésbé voltak sikeresek a káros szenvedélyek mellőzése és a stressz csökkentése területén. A program hatására a résztvevők 54 százalékának sikerült fogynia, 15 százalékuk abbahagyta a dohányzást, további 37 százalék sikeresen csökkentette annak mennyiségét. A betegek csaknem fele végzett rendszeresen, legalább heti háromszor testmozgást.
