Asztmás roham
Az asztmás roham gyakran jelentkezik éjszaka, felébresztve és ülő helyzetbe kényszerítve a beteget. A légzésszám megnő, a belégzés gyors, a kilégzés nehezített és sípoló. A betegnek légszomja van, úgy érzi, hogy megfullad. A mellkas teljesen felfúvódik a bent rekedt levegő miatt, ami nem tud oxigénnel telítődni. A beteg minden légzőizmát igénybe veszi, hogy kipréselje a levegőt. Hallgatózással a tüdők felett sípolás észlelhető.
A roham általában 2-3 óráig tart, de hörgőtágító sprayk (béta2-adre-nerg receptoron ható hörgtágítók) belélegzésével ez az időtartam általában lerövidül. Az asztmás roham súlyosságát jelző tényezők (a halálos kimenetel kockázatát gyakran alábecsülik): a szapora légvétel (a légzésszám percenként 35-nél nagyobb), sápadtság és verítékezés, a légzési elégtelenséget jelző szederjesség vagy kékes elszíneződés és nehézlégzés. Az állapot súlyosságának felmérésére ajánlott, hogy minden betegnek legyen áramlásmérője (a légzési térfogatot mérő eszköz), ami segít a roham súlyosságának megítélésében és annak eldöntésében, hogy szükséges-e orvosi ügyeletet hívni. Ha a rohamok sűrűn követik egymást, a beteg nem képes regenerálódni. Több napig tartó roham esetén általában kórházi kezelés szükséges.
Az asztma kezelése
A kezelés ún. első vonalát ma a béta2-mimetikumok alkalmazása jelenti (a hörgők belfelületén elhelyezkedő béta2-receptorok izgatásával tágítják a légutakat). E gyógyszerek spray formájában a legelterjedtebbek, de léteznek szájon át szedhető és injekciós formában is. A theophyllin származékok továbbra is használatosak, bár szerepük átértékelődött. A spray formájában használatos helyileg alkalmazott szteroidok is széles körben elterjedtek.
