Népbetegség
A 2007. márciusi reprezentatív lakossági felmérés* szerint Magyarországon minden harmadik felnőtt küzd visszérproblémákkal. Míg a férfiaknak csak 19, a nőknek 45 százalékának vannak visszérelváltozásra utaló panaszai, ami az életkor előrehaladtával drámaian növekszik. 30 és 39 év között 20 százalék, 50 és 59 év között már 47, hatvan év felett pedig már 59 százalékos a betegség előfordulási aránya. Ezen nem is kellene meglepődnünk, hiszen a tudomány bebizonyította, hogy vénás rendszerünket alapvetően nem a két lábon járáshoz alkotta meg az evolúció. A lábakra a testrészek megváltozott funkciója súlyos terhet ró, amelyet csak fokoz a modern társadalmak életformája. Álló és ülő munkavégzés, egészségtelen táplálkozás, a "rossz" genetikai öröklődés az idők során mind felerősítették a visszérbetegség kialakulásának kockázatát. A természeti népek életformája, kultúrája óvja a vénákat, nem teszi ki a károsító tényezők java részének, így ezekben a társadalmakban a visszérbetegség nem tudott kifejlődni.
Árulkodó jelek
Mivel civilizációs ártalomról van szó, aminek elkerülésére nagyon kevés esélyünk van, nagyobb figyelmet kellene fordítanunk az egyébként árulkodó panaszokra, tünetekre és persze a betegség kezelésére is. Ezzel ellentétben az érintettek nagy része a megfelelő információ hiányában elhanyagolja a tüneteket, és csak akkor fordul orvoshoz, amikor már a szövődmények is jelentkeznek, és komoly panaszokat okoznak.
A visszérbetegségek legfontosabb tünetei közé a tág, sokszor szabad szemmel is jól látható erek megjelenése, a pigmentáció, az érezhető, kellemetlen panaszok közé pedig a viszketés, a nehéz, duzzadt, fájó lábak valamint az éjszakai lábszárgörcsök tartoznak. A panaszoknak és a tüneteknek nem kell mindig feltétlenül egy időben jelentkeznie. Előfordulhat, hogy a betegségnek nincs külső jele, de mégis fájdalmas panaszok jelentkeznek. Nem ritka, hogy a csúnya, kidudorodó visszerek pedig nem okoznak panaszokat. Az életminőséget jelentősen rontó szövődmények, mint például a lábszárfekély, visszérgyulladás és trombózis, ugyanolyan eséllyel alakulhatnak ki mindkét esetben. Tehát mindenképpen érdemes időben megkezdeni a kezelést, a szövődményes állapotok elkerüléséhez.
A megfelelő kezelés szempontjai
A visszérbetegségek kezelése egy életre szól, hiszen újra és újra jelentkező tünetekről beszélhetünk. Ezért fontos a visszerek komplex kezelése, amely a tünetekhez és a panaszokhoz mérten és a betegség épp aktuális fázisához szabottan jelenthet gyógyszeres kezelést, kompressziós harisnya viselést, injekciós vagy műtéti beavatkozást és természetesen tudatos életmódot. A kezelésben a visszérvédő gyógyszer alkalmazása azért fontos, mert amellett, hogy erősíti az erek falát, javítja a láb vérkeringését, mérsékli a lábdagadást és csökkenti a vissza-visszatérő fájdalmas panaszokat is. Aki régóta szenved visszérproblémáktól, tudja, hogy milyen nagymértékben rontja ez az állapot az életminőséget, a napi aktivitást és ezen keresztül az önértékelést is. Mivel a visszérbetegségből meggyógyulni nem lehet és a tünetek illetve panaszok kiújulnak, érdemes a gyógyszeres kezelést hosszú távon, kúraszerűen ismételve alkalmazni.
Vadgesztenyemag-kivonattal a visszérbetegség ellen
A Boehringer Ingelheim a Venastat retard kapszulát kimondottan a visszérbetegség panaszainak kezelésére fejlesztette ki. A Venastat természetes vadgesztenyemag kivonatot tartalmaz standardizált formában, amely garantálja, hogy minden kapszula azonos minőségű és mennyiségű hatóanyagot tartalmaz. A Venastat retard kapszula az egyetlen standardizált vadgesztenyemag kivonatot tartalmazó készítmény Magyarországon, melyet az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyszernek minősített. A Venastat kapszula erősíti a vénák falát, és javítja az erek rugalmasságát. Ez azért jó, mert ezáltal egészségesebb lesz a láb vérkeringése, ezért csökkennek a kellemetlen panaszok, mint a lábdagadás, a fájdalmas nehézláb-érzés, az éjszakai lábszárgörcs, a feszülés és a bőrviszketés. Különleges, elnyújtott (retard) hatásának köszönhetően egy kapszula 12 órán át fejti ki hatását, hiszen a hatóanyag a mikroszemcsékből fokozatosan oldódik ki. Ennek megfelelően a javasolt adagolás napi 2x1 kapszula. Szedése legalább három-négy hétig, hosszú ideig fennálló panaszok esetén pedig 12 héten keresztül ajánlott. A Venastat kapszulát a panaszok kiújulásakor érdemes ismét alkalmazni.
Bizonyítottan hatásos
A Venastat retard kapszula hatásosságát nagyszámú betegcsoporton (5429 fő) is vizsgálták egy németországi megfigyelés során. Az erős és elviselhetetlen panaszok gyakorisága már a kezelés első hete után legalább a felére csökkent és a javulás a kezelés ideje alatt folyamatos volt.**
Vegye komolyan a visszérbetegség figyelmeztető jeleit, és tegyen időben lábai egészségéért! Igényelje ingyenes "Visszeres panaszok és kezelésük" című tájékoztató füzetünket!
Tipp utazóknak
Tudta, hogy a hosszú utazás az egészséges lábakat is megterheli? Tudományosan bizonyított tény, hogy a hosszú ideig tartó mozdulatlan állás vagy ülés hatására a visszerekben kóros folyamat indul meg, amely hosszútávon a visszérbetegség kialakulásához vezet.
Ezt bizonyítja az az egyszerű, sokak által tapasztalt jelenség is, hogy a hosszú utazások alkalmával, kivált, ha meleg nyári napról van szó, az ember lába egyszerűen bedagad a cipőbe, ég és sajog.
Ha Ön is tapasztalja az egyébként visszérbetegségre utaló panaszokat, érdemes időben elejét venni a kellemetlenségeknek, hiszen a kezdeti, árulkodó jelek figyelmen kívül hagyása egy visszafordíthatatlan folyamatot indít be a visszerekben. Ha hosszú repülő vagy autóút előtt áll, érdemes felkészítenie visszereit a megterhelő órákra.
Tekintve, hogy a meleg napokon a kompressziós harisnya viselése nem túl kényelmes, a visszérvédő gyógyszer alkalmazása jelenthet segítséget. Utazás előtt érdemes legalább tíz napig Venastat kapszulát szedni, amellyel felkészíthetjük az egészséges vénákat is a fokozott terhelésre. E mellett ügyeljen arra is, hogy az utazás ideje alatt lábait legalább fél óránként mozgassa át. Repülőgépen ülve csavargassa meg lábfejét, spicceljen, pipáljon; autós utazás esetén néha álljon meg két-három percre, nyújtózkodjon nagyokat, járjon lábujjhegyen, mozgassa át lábait alaposan!
*TNS Hungary
**Forrás: Greeske K., Pohlmann B.-K., Fortschr. Med. 1996; 114 (15): 196-200
