Colitis ulcerosa: együttélés a gyulladással

HáziPatika

A colitis ulcerosa egész életen át tartó gyulladásos bélbetegség, amelynek kezelése nem egyszerű, de szerencsés esetben a tünetmentes állapot tartósan is fenntartható. Lássuk, mit kell tudni erről a komoly panaszokat okozó bélgyulladásról.

Az IBD (Inflammatory Bowel Diseases, vagyis a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa) oka nem ismert, egyedül azt lehet tudni, hogy a genetikailag fogékony emberekben alakul ki valamilyen környezeti tényező hatásra. A gyulladásos folyamat a környezeti tényező hatására indul, majd azimmunrendszerműködési zavara miatt állandósul. Az IBD az élettartamot nem rövidíti, azonban az életminőséget jelentősen befolyásolja.

Acolitis ulcerosaegész életen át tartó gyulladásos bélbetegség, amelynek kezelése nem egyszerű, de szerencsés esetben a tünetmentes állapot tartósan is fenntartható. Lássuk, mit kell tudni erről a komoly panaszokat okozó bélgyulladásról.

A fekélyes vastagbélgyulladás, vagy ismertebb, latin nevén colitis ulcerosa a vastagbél krónikus betegsége. A gyulladás minden esetben a végbél felől indul, és hossza ugyan eltérő, de összefüggően betegíti meg a vastagbelet. Érintheti csak a végbelet, kiterjedhet a szigmabélre és a leszálló vastagbélre, legsúlyosabb formája pedig az egész vastagbelet érinti. Jellemző, hogy a betegség fiatal korban kezdődik, általában 20 és 40 éves kor között, de ebben a betegségben is meg lehet figyelni egy későbbi életkori csúcsot, 60 év körül. Az újonnan felismert betegek száma évről évre nő, ráadásul feltűnő módon egyre gyakoribb a gyerekkori és az idősebb kori diagnózis is.

A fekélyes vastagbélgyulladás legjellemzőbb tünete a gyakori, véres és nyákos hasmenés
A fekélyes vastagbélgyulladás legjellemzőbb tünete a gyakori, véres és nyákos hasmenés

Út a diagnózisig

A betegség tünetei nagyon kellemetlenek. A legjellemzőbb panasz a véres-nyákos hasmenés, akár naponta 10-20 alkalommal is, ami csak akkor maradhat el, ha a gyulladás kizárólag a végbelet érinti. Ilyenkor akár székrekedés is előfordulhat, a gyakori székelési ingert pedig vér és nyák ürítése kísérheti. Ekkor azonban kifejezett végbéltájifájdalomjelentkezik.

Gyakori tünet a többnyire a has bal oldalán és a végbélben jelentkező fájdalom, amely a sürgető székelési ingert kíséri. Ha a betegség súlyosabb formájáról van szó, akkor az egész hasban görcsös fájdalom érezhető. Kiterjedt gyulladás esetén már láz, víz- és sóvesztés, vérszegénység, fehérjehiány és vashiány is kialakulhat. A krónikus gyulladás miatt a vastagbélben hegesedés is kialakulhat. Ezt kiégett colitisnek hívjuk. Ilyenkor általában a tünetek kissé mérséklődnek, azonban a sérült nyálkahártyán a felszívódás tökéletlen.

Magát a vastagbélgyulladást alapos kivizsgálás után diagnosztizálják. Az orvos a véres hasmenés jelentkezésekor székletvizsgálattal kizárja a fertőző bélgyulladásokat, majd jellemzően vastagbéltükrözés, kolonoszkópia következik. A colitis ulcerosa diagnózisának felállításakor sem maradhatnak el a klinikai tünetek, a labor eredmények, az endoszkópos, a szövettani, a képalkotó és az immunológiai eltérések komplex értékelése. Legfontosabb hogy a colitis ulcerosát a Crohn-betegségtől helyesen különítsük el.

A colitis ulcerosa veszélye az is, hogy hosszabb betegségfennállás után növelheti a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélyét. Emiatt a colitis ulcerosa fennállása esetén gyulladás súlyosságától és kiterjedésétől függően már 2-5 évente javasolt a szűrővizsgálat, ami végbéltükrözést (kolonoszkópiát) jelent. A rendszeres ellenőrzéssel és a gyanús helyek szövettani vizsgálatával a lassan, fokozatosan kialakuló elváltozás időben felismerhető, megelőzhető, műtéttel gyógyítható. Azokban a betegekben, akikben egy speciális májbetegséggel jár együtt a betegség (PSC) már az első évtől évente szükséges a szűrő kolonoszkópos vizsgálat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kolonoszkópia elengedhetetlen fontosságú nem csak a szövődmények időben való felfedezésében, de a helyes kezelés megválasztásában, valamint a kezelés hatásosságának megítélésében.

Étrendtől a gyógyszerig

Talán az egyik legfontosabb tudnivaló az IBD-ről hogy spektrum betegség. Ez azt jelenti, hogy az egészen enyhe betegséglefolyástól a legsúlyosabb tünetekkel és panaszokkal bármi előfordulhat. A másik fontos tudnivaló, hogy a betegség lefolyása hullámzó természetű. Még egy jól kezelt beteg esetén is vannak rosszabb periódusok.

Crohn-betegség és a colitis ulcerosa

A colitis ulcerosa kezelése elsősorban gyógyszeres, annak ellenére, hogy a vastagbél eltávolítása ebben a betegségben elvileg gyógyulást hozhatna. Azonban a műtéttechnika (a teljes vastagbél eltávolítását követően pouch-képzés), az átmeneti vagy tartós bélkivezetés (sztóma) és a vastagbél hiányából adódó minimum 4-6x hígabb állagú széklet miatt ezt a műtétet csak a máshogy nem kezelhető colitis ulcerosa vagy a szűrő vastagbél vizsgálatok során rosszindulatú daganatos megbetegedés igazolása esetén végezzük el. A gyógyszeres kezelés ugyanazon piramis alapján épül fel, mint Crohn-betegség esetén.

Mivel a colitis ulcerosa spektrum betegség, ezért az enyhe betegség lefolyás esetén egy enyhe gyulladáscsökkentő kezelés elég lehet. Az ilyen készítmények másik jótékony hatása, hogy felmerült, hogy hosszútávú szedése talán védelmet nyújt a kialakuló vastagbél daganat ellen. Enyhe colitis ulcerosában is lehet rövidtávon, csak helyileg felszívódó, szájon át szedhető szteroid készítményt alkalmazni. Colitis ulcerosában a betegség elhelyezkedése miatt a lokális kezeléseknek kiemelt jelentősége van. A kúpok és beöntések (enaemak, klysmak), a használatukból fakadó kellemetlenségük ellenére sokszor a leghatásosabb kezelési lehetőségeink, a legkevesebb mellékhatással. Azonban ha ez nem elegendő a kezelési piramison feljebb kell lépni.

A következő lépcsőfok a szteroid kezelés, vénásan, vagy szájon át szedve. Ezt csak a betegség fellángolásakor használjuk (kb. 3 hónapig). A szteroid lassú leépítése ebben a betegcsoportban különösen fontos, túl hamar leépített szteroid kezelés esetén a visszaesés esélye nagyon magas. Sajnálatos módon vannak olyan betegek, akik vagy nem reagálnak a szteroid kezelésre, vagy csak a szteroid kezelés mellett érzik magukat jól. Ebben az esetben ismét feljebb lépünk a piramison és immunmoduláns szereket alkalmazunk. A colitis ulcerosa egy autoimmun jellegű betegség, így ezzel a kezeléssel próbáljuk a túlműködő immunrendszert kordában tartani.

A piramis csúcsa a biológiai terápia. Magyarországon jelenleg a biológiai terápiás centrumokban érhető el ez a kezelés, ahol számos új gyógyszer kipróbálása is folyamatban van.

Crohn-betegség és a colitis ulcerosa

A vastagbéleltávolítását követően a bennmaradó rövid végbél és a vékonybélből kialakított pouch (zsákocska) is begyulladhat. Ennek a kezelése a súlyosságtól függően a beöntésen és antibiotikus kezelésen át a biológiai kezelésig bármi lehet.

Különös figyelmet kell fordítanunk az akut fulmináns colitis ulcerosára. Ebben az esetben naponta több mint hatszor főként véres hasmenés, magas láz, emelkedett szívfrekvencia, alacsonyabb vérnyomás, vérszegénység és emelkedett gyulladásos paraméterek a jellemzőek. Ez az állapot súlyos, akár életet veszélyeztető is lehet ezért mindenképpen kórházi kezelést igényel. Amennyiben 3 nap vénás szteroid kezelésre sem javul, sürgősséggel a vastagbél eltávolítása az egyetlen megoldás.

Fontos fogalmak a remisszió és relapszus. Remisszió alatt azt értjük a mikor a betegséget sikerül megzabolázni és a beteg az állapotához képest a lehető legjobban érzi magát és a tünetei is enyhék. Relapszus estén a betegség ismét fellángol, visszatér, és a régi vagy új tünetek a beteg életvitelét, életminőségét jelentősen befolyásolják. A pre-és probiotikumok és bélbaktériumok kapcsolata mostanában forrongó téma. Egy biztos, aktív súlyos gyulladás esetén nem szabad alkalmazni őket. Az antibiotikus kezelés elsősorban akut gyulladás esetén szükséges kezelés.

A védőoltások fontossága az IBD-ben vitathatatlan. Részben az autoimmun jellegű betegség miatt a szervezet védekező képessége csökkent, részben a gyógyszeres kezelés tovább csökkenti az immunrendszer védekező képességét, így az oltások beadása kulcsfontosságú. Ha már az injekciók szóba kerültek, fontos megemlékezni arról, hogy minden súlyos, krónikus gyulladással járó folyamat a trombózis esélyét növelheti, különösen olyan esetekben, amikor ez a gyulladás annyira súlyos, hogy kórházi ellátást igényel. Ilyenkor a trombózis megelőzésére véralvadásgátló kezelést szükséges indítani, a gyulladás mérséklődéséig.

A betegség autoimmun jellegéből adódóan ez egy komplex, szisztémás, az egész szerveztet érintő betegség. Így ízületi gyulladás, szemgyulladás, bőr fájdalmas foltos gyulladása, speciális májbetegségek és vérszegénység is társulhat a betegséghez. A dohányzás colitis ulcerosában nem ront a betegség lefolyásán, azonban a dohányzás mind a tüdőrák mind a vastagbélrák gyakoriságát növeli.

A gyógyszeres kezelésnek lehetnek mellékhatásai, erről az adott kezelés esetén a kezelőorvosnak kell a betegét tájékoztatnia, felkészíteni rá, hogy ez várható, sajnálatos módon a kezelés természetes velejárója, azonban ha nem kezelnénk sokkal rosszabb kimenetellel kellene számolnunk mind rövid, mind hosszútávon.

Mivel fiatal betegekről van szó, szót kell ejteni a gyermekvállalásról. A fogantatást mindenképpen a betegség nyugalmi periódusára kell időzíteni. A születendő gyermek életkilátásait minden esetben a betegség aktivitása és nem az alkalmazott gyógyszeres kezelés vagy épp a sztóma viselése határozza meg. Éppen ezért a szoros orvos-beteg kapcsolat során ki kell térni arra, hogy melyik gyógyszert és milyen formában alkalmazhatja az éppen családalapítást tervező beteg.

A kezeléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivaló, hogy a betegség sokszínű. Minden betegnél más a vezető tünet, más a fő probléma, más az érintett bélszakasz kiterjedése és másként reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Éppen ezért a kezelőorvosnak a beteggel közösen, szorosan együttműködve vele, egy egyénre szabott kezelési stratégiát kell felállítani és a betegség természetéből adódó változásokat gyorsan és hatásosan kezelni.

Kulcskérdés-e a táplálkozás?

Fontos-e, hogy az érintettek speciális diétát is tartsanak? Erről még az orvosok között is megoszlik a vélemény. Általánosságban azt mondhatjuk nincs speciális IBD diéta, ami a remisszió eléréséhez ajánlható. Speciális szénhidrátdiéta, paleo étrend, gluténmentes étrend, alacsony FODMAP, PUFA gazdag étrend szerepe nem bizonyított. Általánosan javasolható étrend az ún. mediterrán étrend.

A legegyszerűbb irányelvet úgy lehetne megfogalmazni, hogy a betegség aktív, véres hasmenéssel járó szakaszában kerülni kell a tej, a nyers zöldségek és gyümölcsök, erős fűszerek, erős teák és kávék, alkoholos italok fogyasztását. Amikor a betegség nyugalmi stádiumban van, semmiféle megszorításra nincs szükség, olyankor még tej is fogyasztható, feltéve, hogy nem okoz hasmenést, puffadást. Ilyenkor a szigorú étrendek helyett általában jobban beválik az, ha mindenki a saját egyéni érzékenységét veszi figyelembe.

A terápia, amelynek során gyulladásgátlókat, immunrendszerre ható gyógyszereket, biológiai szereket és antibiotikumokat is használhatnak, sajnos nem hoz végleges gyógyulást, célja a tünetmentesség elérése és fenntartása, illetve a szövődmények megelőzése. Ahhoz, hogy a panaszmentes állapot stabil maradjon, bizonyos gyógyszereket akkor is szedni kell, amikor nem jelentkeznek kellemetlen tünetek.


Van segítség!

Ma Magyaroszágon kb 50.000 IBD-s ember él. Május 19-e a nemzetközi IBD világnap. Az új erőre kapott magyar betegegyesület (MCCBE: Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete) rendszeresen szervez programokat, előadásokat, orvos-beteg találkozókat. A betegség nemzetközi szinten, a fejlett nyugati társadalmakban is egyre elterjedtebb, és a betegek száma évről-évre nő. Ezért számos nemzeti és nemzetközi vizsgálat kutatja a betegség eredetét és számos új kezelési lehetőség van belátható időn belül.

Annak, aki a nemzetközi szakirodalmat is szeretné áttekinteni az EFCCA, az európai betegszervezet honlapját ajánljuk.

Jelen cikk az AbbVie Kft. támogatásával készült.


Jelen leírás általános tájékoztatási céllal készült, és nem helyettesíti az egészségügyi szakemberrel folytatott konzultációt. Konkrét panasz, kérdés esetén kérjük, forduljon kezelőorvosához!

Felhasznált irodalom:

 

1. Kovács Ágota, Lakatos László (szerk): Gyulladásos bélbetegségek (Medicina, 2011);

2. Dr. Kovács Ágota: Gyulladásos bélbetegségek colitis ulcerosa és Crohn-betegség (SpringerMed, 2005);

3. ECCO-EFCCA Patient Guidelines (https://www.ecco-ibd.eu/publications/ecco-efcca-patient-guidelines.html)

 

HU-IMM-180010; Lezárás dátuma: 2018.09.07.

AbbVie Kft.

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 7.

Telefonszám: +36 1 455 8600

www.abbvie.hu

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt alapvetően napos időre készülhetünk, de helyenként fátyolfelhők is lesznek az égen.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag