(MTI-Press) - Gondosan le kell tisztítani a sörös- és üdítős fémdobozokat, mielőtt felnyitnánk őket. A szállítás és tárolás során ugyanis fertőző mikroorganizmusok tömege telepedhet meg rajtuk, így aki a tisztítatlan dobozból fogyasztja italát, könnyen megbetegedhet.
Ne frissítsük magunkat a lemosatlan dobozból közvetlenül fogyasztott sörrel, üdítőitallal
Egy abszurd haláleset int erre, amiről több orvosi tájékoztató szakfolyóirat is hírt adott. Az áldozat egy vasárnap hajókirándulásra indult a barátaival és betett néhány dobozos üdítőt a hajó hűtőszekrényébe, amit út közben felbontott, majd - pohár híján - a dobozból hörpintett fel. Másnap kórházba kellett vinni, ahol hamarosan meghalt. A boncolás szerint a halál oka heveny leptospirosis volt.
A fertőzést az üdítős konzervdobozok közvetítették, amelyeken patkányvizelet szennyezést és Leptospira kórokozót találtak. Az áldozat ivás előtt nyilván nem tisztította meg a doboz felső részét, és így jutottak a szervezetébe a megszáradt patkányvizeletben jelenlévő halálos kórokozók.
Sajnos a dobozos üdítőket és egyéb konzerveket sokszor olyan raktárakban tárolják, ahol elszaporodtak a rágcsálók, és nagyon gyakran mindenfajta tisztítás nélkül érkeznek az élelmiszerboltok polcaira. A dobozos sörök úgyszintén, ezért ha italt, vagy ételt veszünk konzervdobozban, azt mindenképpen mossuk meg mosószeres vízzel, mielőtt a hűtőszekrénybe tennénk Az üdítős dobozokon olyan mennyiségű baktériumot és csírát mutattak ki az élelmiszerhigiénikusok, ami mindenképpen indokolja, hogy vizes-mosószeres tisztítás nélkül ne tároljuk, előtte ne is érintsük ezeket a dobozokat, vagy ha mégis, akkor feltétlenül mossunk kezet utána. A doboz tartalmát pedig öntsük tiszta pohárba, és úgy fogyasszuk el
A leptospirosis olyan fertőző betegség, amely elsődlegesen a májat és veséket károsítja. Nem kell hozzá patkány okozta fertőzéssel szennyezett konzervdoboz, kutyáink is gyakran megkapják, és közvetítésükkel az embert is megbetegíthetik. Tehát állatról emberre terjedő betegségről van szó (ezt nevezzük zoonózisnak). Fontos tehát, hogy állatainkat ne tegyük ki a megbetegedés veszélyének.
A betegség ez esetben a fertőzött kutyák vizeletével történő érintkezés során terjed, például fák törzsén, lámpaoszlopon maradt "jelzéseikkel". Súlyos esetben a betegség elhullással jár, vagy maradandó vesekárosodással, amelynek következményeként az állat később szintén elpusztulhat, ezért igen fontos, hogy kutyánkat védőoltással védjük meg a betegség ellen.
A fertőződés rendszerint szájon át, vagy gyakran ivóvíz közvetítésével történik meg. A leptospirák aktív mozgásuk következtében gyorsan bejutnak a véráramba, majd szétszóródnak és megtelepednek a különféle szervekben. A fertőződést követő 4-10. nap között a leptospirák tömegesen jelen vannak a szervezetben.
Állatoknál a fertőzés szerencsére az esetek többségében tünetmentes marad. Klinikai tünetekkel járó, heveny leptospirosis többnyire 1-2 évnél fiatalabb kutyákban fordul elő, míg felnőttekben a betegség idült formája jelenik meg. A betegség lappangási ideje 1-3 hét. Heveny lázas tüneteket, étvágytalanságot és sárgaságot okoz (Weil-betegség). Néhány hónapos kutyakölykök a betegség heveny szakaszában hullhatnak el. Az idősebb kutyák idült megbetegedése kedvetlenséggel és kifejezett levertséggel kezdődik. Az állatok étvágytalanok, ismételten hánynak, esetleg hasmenésük van. Az ilyen tünetekben megbetegedő kutyák nagy része 1-2 héten belül elhullik.
A megelőzés legfontosabb módja a vakcinázás. Erre a célra a betegség elölt kórokozóit (L. canicolát és a L. icterohaemorrhagiaet), valamint különböző élő, vagy elölt vírusokat is tartalmazó, úgynevezett kombinált oltóanyagokat alkalmaznak. Az úgynevezett kölyökkori sorozatoltás során legalább kétszer kapnak a kiskutyák ilyen vakcinát, amelyet - emlékeztető oltásként - a későbbiekben felnőtt korban már évente csak egyszer kell beadni.
Dr. Sütő András
