Világszerte gyorsabban alakulnak ki és terjednek el a fertőző betegségek, és mind nehezebb gyógyírt találni ezekre a kórokra - figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Nagy az esélye annak, hogy az AIDS-hez, az atípusos tüdőgyulladáshoz (SARS) és a vérzéses lázhoz (Ebola) hasonló, emberek millióinak halálát okozható új betegség bukkan fel.
Az utóbbi negyven év során egyébként összesen 39, olyan fertőző betegség kórokozóját azonosították, amely egy generációval ezelőtt még ismeretlen volt - idézte az MTI a jelentést. 2002 óta a WHO szakértői több mint 1100 járványt jegyeztek fel. Manapság, amikor évente kétmilliárd utas utazik repülőgéppel, csak néhány óra kérdése, hogy a világ egyik pontján kirobbant járvány azonnali veszélyként jelentkezzen valahol máshol is. Nemcsak a járványok tartoznak az új egészségügyi kockázatok közé, hanem a fertőzött élelmiszerek által előidézett betegségek, vegyi, biológiai vagy nukleáris balesetek, netán támadások, valamint a klímaváltozás.
Az Egy biztonságosabb jövő címet viselő jelentésben Margaret Chan , a WHO főigazgatója leszögezte: a biztonság csak a világméretű szolidaritással javítható.
Ahhoz, hogy a világ optimális biztonságát szavatolni lehessen, szükség van az ismeretekhez, a technológiákhoz és különböző anyagokhoz, köztük a vírusokhoz és a biológiai mintákhoz való szabad hozzáférésre. Nemzetközi segítséget kell nyújtani a szegényebb országok egészségügyi dolgozóinak, hogy azonosíthassák és fel tudják tartóztatni az olyan betegségeket, mint az Ebola- és a Marburg-vírus által előidézett vérzéses láz.
A WHO figyelmeztetett arra is, hogy a fertőző betegségek ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket már komolyan veszélyezteti, illetve új betegségek megjelenését segíti elő a mikroorganizmusok evolúciója és az antibiotikumokkal szembeni ellenállás erősödése. Mind gyakrabban fordul elő, hogy hasmenéses betegségek, kórházban szerzett fertőzések, malária, agyhártyagyulladás, légúti fertőzések vagy a szexuális úton terjedő betegségek nem gyógyíthatók a hagyományos orvosságokkal a gyógyszer-rezisztencia kialakulása miatt.
Bár a madárinfluenza emberre is veszélyes kórokozója, a H5N1 jelzésű vírus nem mutálódott, és nem alakult ki az emberről emberre terjedő válfaja, a következő, világméretű influenzajárványt valószínűleg a madárinfluenza-vírus egyik változata idézi elő, és akár 1,5 milliárd embert sújthat. A WHO szerint a kérdés csak az, hogy mikor tör ki a járvány.
Csohán Ágnes, az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezető főorvosa szerint a jelentésben említett új egészségügyi kockázatok megjelenése, a kórokozók gyors terjedése természetesen hazánk lakosságát is veszélyezteti, azonban a fenyegetettség országonként, régiónként különböző. A WHO előrejelzései egyrészt a nemzetközi mobilitás fokozódására alapozódnak, amiben Magyarország sem induló, sem célországként nem vesz olyan intenzíven részt, mint a gazdagabb (induló) illetve szegényebb (cél-)országok, ezért ezek a hatások várhatóan később érnek el bennünket. Így a nemzetközi tapasztalatok gyors átvételével van esély a felkészülésre. Ezt modellezte a SARS-járvány is, melynek során az Ázsiával sokkal intenzívebb kapcsolatban lévő Nagy-Britanniában és Franciaországban volt a legtöbb regisztrált behurcolt megbetegedés. Később jelentek meg Magyarországon az első HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek is, mint a fejlettebb európai országokban.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Az antibiotikum-rezisztencia esetében annak esélye, hogy hazánkban alakul ki gyógyíthatatlan megbetegedéseket okozó baktériumtörzs, kisebb, mint a sokkal több, ellenőrizetlen mennyiségű és minőségű antibiotikumot fogyasztó országokban. A magyar közegészségügyi hatóságok szorosan együttműködnek a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel a technológiák, a kórokozók és az egészségügyi/biológiai információk cseréjében - de az e célból felhasználható anyagi és személyi források egyre szűkösebbek. Ezt ellensúlyozza, hogy a 2005-ben megalapított Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ fokozódó aktivitása révén egyre informáltabbak vagyunk.
Legjobban: