Az RSV egy viszonylag gyakori vírus: nagyjából minden gyerek átesik rajta a második születésnapja előtt, és legtöbbször enyhe tünetekkel jár. A fertőződés után 4-6 nappal okoz tüneteket: orrfolyás, étvágytalanság, köhögés, tüsszögés és láz jelzi a betegséget. A gyógyulás nagyjából két hétig tart, de a tünetmentes időszakban is fertőzhet még – írja a Telex.
A csecsemőkre jelenthet veszélyt
Az RSV cseppfertőzéssel terjed, de a vírus órákon keresztül túlél a megfelelő felületeken, így az asztalokon, székeken, gyerekbútorokon is. Szaporodási rátáját 3 körülire becsülik, ami azt jelenti, hogy egy ember átlagosan három másikat fertőz meg vele.
A legtöbb esetben nincs szükség kórházi kezelésre, lázcsillapítás és pihenés mellett magától elmúlnak a tünetek. Ám az egy évnél fiatalabb csecsemők veszélyeztetettebbek, legnagyobb arányban pedig a két hónap alatti gyerekeknél van szükség kórházi ellátásra. A vírus azoknál a gyerekeknél jelenti a legnagyobb kockázatot, akik koraszülöttek, vagy krónikus szív- és tüdőbetegségben szenvednek. Emellett a 65 évnél idősebb felnőttek, valamint az immunhiányos emberek esetében jelenthet súlyos kockázatot egy RSV-fertőzés.
A COVID-19 járvány idején nem terjedt
„Az RSV-fertőzés néhány évenként okoz nagyobb számban megbetegedést. Általában három-négy éves ciklusban nő meg a megbetegedettek száma, a köztes években kevesebb a fertőzés” – mondta a Telexnek Dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A koronavírus-járvány alatt jóval kevesebb RSV fertőzést tapasztaltak a szakemberek, sőt, összességében sokkal kevesebb légúti fertőzéssel találkoztak a szigorú óvintézkedések miatt. Ennek következtében csökkent az immunitás az RSV-re is, így november helyett már augusztusban is voltak fertőzöttek, januárra azonban a járvány lecsengett.
„Idén ez a korai kezdet nem jellemző, az első megbetegedések novemberben jelentkeztek, és most azt látjuk, hogy megint egy olyan szezonnak nézünk elébe, ahol a fertőzések száma az átlagosnál magasabb lesz” – emelte ki a szakember. Elmondása szerint azért is alacsonyabb most az immunitás az RSV-re, mert a náthaszerű megbetegedéseket okozó vírusoknak vannak közös tulajdonságaik, így ha az ember elkapja az egyiket, van rá esély, hogy a másikra is kialakul valamilyen szintű immunitás a szervezetében. A koronavírus-lezárások és a maszkviselés miatt azonban ezeket a légúti betegségeket nem kaptuk el az elmúlt két évben.
Amikor orvoshoz kell fordulni
A felsőlégúti tünetekkel akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlel a szülő a kisgyereknél. Az újszülöttek esetében a táplálási nehezítettség is fontos figyelmeztető jel lehet a kiszáradás veszélye miatt. Kórházi ápolást azok a gyermekek igényelnek, akiknél kialakult a kislégutak súlyos gyulladása és oxigénterápiára, vagy a kiszáradás miatt infúziós kezelésre, esetleg megfigyelésre szorulnak.
Szabó Attila elmondta: megelőzni úgy lehet a betegséget, hogy légúti tünetekkel nem megyünk gyerekek közelébe, illetve ha a koronavírus ideje alatt megszokott higiéniás előírásokat betartjuk. Az RSV-fertőzés megelőzésére hagyományos vakcina még nem elérhető, jelenleg csak úgynevezett passzív védőoltás (az adott kórokozó elleni antitest beadása) létezik, amelyet koraszülöttek, szívfejlődési rendellenességgel született újszülöttek és krónikus tüdőbeteg csecsemők kapnak 1 éves korukig. Ez azonban csak rövidtávú védettséget biztosít.
