Amikor borítékban jön az antrax...

A biofegyverek előnyei között tartjuk számon az olcsóságot, a nehéz észlelhetőséget, a korlátozott megelőzési, védekezési, gyógyítási lehetőségeket, illetve azt, hogy a lakosság körében nagy a pánikkeltő hatása. Habár az orvostudomány számos fertőző betegséggel szemben győzelmet aratott, és a védőoltások bevezetésével, a megfelelő higiéné kialakításával több kórokozót is szinte elpusztított a föld színéről, mégsem lehetünk egészen biztosak abban, hogy védve lennénk a láthatatlan kórokozókkal szemben. Itt most nem egy H1N1-hez hasonló pandémia veszélyeire kell gondolni, hanem sokkal inkább a bioterrorizmusra.

Biofegyverekről többféle értelemben beszélhetünk, hiszen célpontjuk lehet akár egyetlen ember, de a nukleáris fegyverekhez hasonló nagyságrendben akár tömegpusztítóvá is válhatnak. A biofegyverek másik csoportja bár ártalmatlan az emberre nézve, de alkalmas lehet például egy adott ország növény- és állatállományának elpusztítására.

Villanások a történelemből - főszerepben a kórokozók

- Már az ősi civilizációkban (görög, római, perzsa) is döglött, bűzös állattetemekkel mérgezték az ellenségek ivóvizét, majd később a középkorban is rutinná vált, hogy a harcok után a visszavonuló seregek a hátrahagyott kutakat tetemekkel fertőzik meg.

- Kaffa (ma Feodoszija) várába 1347-ben az ostromló tatár seregek pestisben elhunytak tetemeit dobálták be a falakon át, hajítógépek segítségével, egy hatalmas járványt kirobbantva.

- 1763-ban a Pontiac által vezetett felkelés során delevár indiánok ostromolták Fort Pitt erődítményét, és a brit parancsnok himlős kórházi betegektől vett el pokrócokat, ezeket pedig az indián törzsfőnöknek adta ajándékba, ezzel is terjesztve a fertőzést.

- Az Egyesült Államokban 1984-ben több százan betegedtek meg hasmenésben, melyet egy szándékosan elkövetett szalmonella-fertőzés okozott. A kórokozókat az ételbe egy vallási felekezet tagjai csempészték.

- 2001 őszén ismeretlen terroristák lépfenespórát küldtek postai több ismert embernek, a következő hónapokban pedig világszerte elterjedtek a gyanús, fehér port tartalmazó, fenyegető levelek.

Hadrendbe állítva

Melyek azok a patogének, melyek a legkíméletlenebbek lehetnek? Elsőként említsük a lépfenét (antrax), mely kórokozójának, a Bacillus (B) antracisnak a spórái a legkülönfélébb fertőtlenítési módszereknek is ellenállnak. Az általa okozott bőrantrax időben felismerve kezelhető, gyógyítható, ha a kórokozó azonban a légutakon át jut a szervezetbe, úgy csupán akkor van esély a túlélésre, ha a 12-24 órán belül kiderül a fertőzés ténye.

A lépfene baktérium 1 kilogrammja 10 ezer ember megölésére alkalmas elméleti síkon, ám ehhez finom por alakjában kell előállítani a spórákat, ami technikailag kissé bonyolultabb eljárást igényel. Veszélyes a pestis is: a WHO 1970-es jelentése szerint legalább 30 ezer halottal és mintegy 100 ezer kórházi beteggel lehet számítani egy ötmillió lakosú területen, ha 50 kg pestisbaktériumot permeteznének szét felette. A biológiai terrorizmus eszköztárában veszélyesnek számítanak a máltai lázat (brucellózis), az agyvelőgyulladást (enkefalitisz) okozó vírusok, a toxinja miatt a botulizmus, a hemorrágiás (vérzéses) lázat okozó Ebola és Marburg vírusok, illetve a pestis és a nyúlpestis (tularémia) mellett a feketehimlő is. Ez utóbbi kórokozót bár sikerült kiszorítani az 1970-es évek végére, ennek ellenére veszélyes biológiai fegyvernek számít, pláne, hogy az ellene való védőoltással is felhagytak. Fő veszélye a viszonylag hosszú lappangási idő, illetve hogy a betegség jellegzetes, hólyagképződéssel járó stádiuma csak későn, a fertőzés második hetében jelentkezik.

Összefogásra van szükség

Mindezen tények és a józan ésszel is kikövetkeztethető körülmények számbavétele egy biológiai terrortámadás esetére világosan láttatják a feladatokat: ha nem akarunk példátlan katasztrófák áldozatává válni a jövőben, világméretű összefogásra van szükség. Ki kell képezni a közegészségügyi szakembereket, és a mi a legfontosabb, hogy az ebből a szempontból kockázatos, nagy embertömegeket mozgató eseményeket (politikai rendezvények, olimpia) szigorú és folyamatos közegészségügyi ellenőrzésnek kell alávetni. Fontos a megfelelő infrastruktúra kialakítása mellett továbbá az is, hogy elegendő oltóanyag- és antibiotikum-tartalék álljon rendelkezésre egy váratlan támadás esetére. Annak ellenére, hogy 2001 szeptembere óta elcsitultak a kedélyek, elengedhetetlen a fokozott biztonság.