Akár a HIV-vírus megismerését is elősegítheti a váci múmiák genetikai
vizsgálata, amelyet a budapesti Semmelweis Egyetemen (SE) folytatnak. Az eddigi tapasztalatokat a vizsgálatot irányító Nagy Károly, a SE Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója összegezte.
Tizenhárom évvel ezelőtt a váci Fehérek templomának felújításakor felfedeztek egy kriptát, amelyben, díszes fakoporsókban 265 halotti ruhába öltöztetett, mumifikálódott holttestet találtak. A kriptát 1729-1731 között építették, és 1838-ig használták temetkezési helyül Vác polgárai, majd a lejáratot befalazták, s az
idővel feledésbe merült.
A kutatók a Kaposi-szarkóma, a Kaposi Mór magyar bőrgyógyász által 1872-ben leírt bőrdaganat előfordulását vizsgálták a múmiákban. "Ez a daganat, amelyet egy humán herpeszvírus, a HHV-8-as okoz, igen ritka volt egészen az 1980-as évekig, az AIDS megjelenéséig. A tumort, amely a kezeletlen AIDS-es betegek 30 százalékánál kifejlődik, nem a HIV-vírus okozza, hanem a betegségre jellemző immunhiányos állapot talaján fejlődik ki" - tette hozzá Nagy Károly.
Az igazgató ismertetése szerint Kaposi Mór vándor fakereskedőknél diagnosztizálta a daganatot, "ez visszamenőleg felveti, hogy a tumort egy fertőző ágens váltotta ki". Mint hozzátette, a szakirodalomban sehol sem szerepel, hogy 1872 előtt létezett-e Kaposi-szarkóma egyáltalán. "Ezt nem lehet másutt tanulmányozni, csak olyan elhunytak esetében, akiknél a bőr is megmaradt" - mutatott rá. Nagy Károly tájékoztatása szerint a kutatók azokat a receptorokat is vizsgálták, amelyekhez a sejtek felszínén kötődik a HIV-vírus, amikor megfertőzi a szervezetet.
"Az úgynevezett kemokin-receptoroknak a génjét vizsgáltuk. Az európai népesség egy bizonyos részében ez a gén mutált, rövidebb a normálisnál, így kevesebb a receptor a sejt felszínén, vagyis nincs mihez kötődnie vírusnak. Ezek az emberek relatíve kevésbé érzékenyek a HIV-fertőzésre" - mondta a tudós. Közlése szerint azt is kimutatták, a középkori pestisjárványok szintén hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon a lakosság 10-11
százalékában jelen van ilyen mutáció.
"Az is érdekelt, hogy a gén milyen mutáción esett át az elmúlt kétszáz évben, vagyis váci eleinkben gyakoribb volt-e, mint a mostani magyar lakosságnál" - mondta Nagy Károly. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy "ennek semmi köze a HIV-hez, nem azt vizsgáljuk, hogy volt-e 200 évvel ezelőtt HIV, hanem azt, hogy hogyan változott az a receptor, amely egyébként elősegíti a fertőzést".
A szakember ismertetése szerint eddig 6 múmiát tudtak megvizsgálni, s már találtak ilyen mutációt. Nagy Károly rámutatott arra, hogy a vizsgálatok még a kezdeti szakaszban tartanak, mivel nehéz használható DNS-t nyerni. Eddig 26 módszert próbáltak ki, végül a 27. vezetett eredményre. "Itt egy olyan vegyületet alkalmaztunk, amelyet amerikai régészek használtak több száz éves megkövesedett ürülék vizsgálatára, kiderítendő, hogy mivel táplálkoztak egykoron az indiánok" - közölte az intézet igazgatója.
