A hölgyeket érintő daganattípusok közül - az emlő-, illetve a vastagbélrák mellett - az egyik legveszélyesebbnek a méhnyakrák bizonyul. Bár világszerte rengeteg nő életét követeli ez a betegség, Magyarországon rendkívül súlyos a helyzet: itthon évente mintegy 1000-1200 új megbetegedést diagnosztizálnak, és közülük évente 500 embert el is veszítünk. Január 22. és 28. között Európa számos országában hívják fel a figyelmet a daganattípus veszélyeire és a prevencióra: a 11. alkalommal megrendezett Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét célja ezúttal is a megelőzés, a szűrővizsgálatok fontosságának kihangsúlyozása.
Miért nem érződik az oltás hatása?
A méhnyakrák kialakulásáért elsősorban a humán papillomavírus ( HPV ) rákkeltő típusai felelősek. A HPV-fertőzés igen gyakori, a szexuális életet élő nők közel 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik vele élete során. A fertőzés az esetek többségében elmúlik, ha azonban hosszú hónapokig, több évig fennáll, abból rák alakulhat ki. Magyarországon 2014 szeptembere óta minden 7-12 év közötti lány ingyenesen kaphatja a védőoltást, amit sokan meg is igényeltek az elmúlt években. Az oltottság azonban nem hoz azonnali, látványos javulást a statisztikákban. "Az oltások hatása csak hosszú évek múlva lesz érezhető, amikor a most beoltott tinédzserek belépnek a daganat szempontjából rizikót jelentő, 40-60 közötti életkorba. Ha ezek az oltások nem is jelentenek teljes, száz százalékos védelmet a HPV-fertőzés, így a méhnyakrák kialakulása ellen, de komoly szerepük van a megelőzésben" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Máhr Károly, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház onkológia osztályának osztályvezető főorvosa.
Sajnos az oltásellenes hangok a HPV-fertőzés elleni védőoltás kapcsán is fellángoltak, aggodalmuk a szakember szerint ugyanakkor alaptalan, sőt káros is, hiszen a betegség ellen vívott harcot hátráltatják. A szakember emlékeztetett, hogy az emberiség történelmében számos komoly betegséget - diftéria, szamárköhögés - az oltások rendszeresítésével sikerült visszaszorítani, vagy akár teljesen legyőzni.
A biológiai terápia szerepe
"Negyedik stádiumú betegek esetén az ötéves túlélés alig húsz százalékos, míg korai diagnosztizációval közel száz százalékban gyógyítható, ezért is fontos a szűrővizsgálat és a korai felismerés" - hangsúlyozta Dr. Máhr Károly. A szakember hozzátette: nehéz pontosan megmondani, hogy a nők hány százaléka vesz részt a szűréseken, a páciensek jelentős része ugyanis a privát szférában végezteti el a vizsgálatokat. Annyi azonban biztos, hogy a növekvő egészségtudatosság ellenére is alacsonynak mondható a részvételi arány. A korai stádiumban felfedezett méhnyakrák pedig jó eséllyel operálható, ilyenkor a konizációnak nevezett eljárás során egy kúp alakú kimetszéssel eltávolítják az érintett részt. Súlyosabb esetben a méhnyak, illetve a nyirokcsomók kivételével, illetve a környező szövetek eltávolításával kezelik a beteget, illetve mérlegelni kell a sugárterápia használatát is.
Egyre nagyobb arányban alkalmaznak kiegészítő kezelésként biológiai terápiát a hagyományos, gyógyszeres terápia mellé. A hazánkban is alkalmazott kezeléssel a daganatos erek növekedését, így a rák fejlődését gátolják. Bizonyos daganattípusok esetén - például a vastagbélráknál - már rutinszerű ezeknek a készítményeknek az alkalmazása. "Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a hagyományos gyógyszeres kezelés mellett a biológiai terápia jelentősen növeli a kezelés hatékonyságát, így a beteg progressziómentes, illetve teljes túlélését. Jó kombinációs terápiának tűnik, amely a legtöbb betegnek segíthet" - magyarázta Dr. Máhr Károly. A kezelés egyedi méltányossági kérelemmel igényelhető, és háromhavonta kontrollvizsgálaton követik a hatékonyságát.
