A tüdőrák az egyik legrosszabb halálozási arányú daganatos betegség, Magyarország pedig korábban sereghajtó volt e tekintetben Európában. Az új típusú terápiáknak és a tüdőrák személyre szabott kezelésének köszönhetően azonban mára már a nem műthető, előrehaladott állapotú és áttétes esetekben is számottevően javult a túlélési esély – idézte dr. Müller Veronikát, a Pulmonológiai Klinika igazgatóját a Semmelweis Egyetem oldalán megosztott közlemény.
A tüdőrákok két nagy csoportja
A tájékoztatás szerint a tüdőrákoknak alapvetően két nagy csoportját különböztetik meg. Az esetek 80 százalékában úgynevezett nem kissejtes daganatról van szó – ide sorolják a leggyakoribb adenokarcinómát, a laphámrákot és a nagysejtes tüdőrákot is. Az úgynevezett kissejtes tüdőrák ehhez képest jóval ritkábban fordul elő, ugyanakkor ennek a legrosszabb a prognózisa.
Ha sikerül időben felismerni a tüdőrákot, akkor az elsődleges terápia a nem kissejtes tüdőrákos betegek többsége esetében a műtét, ám mivel ez az onkológiai betegség sokáig nem mutat tüneteket, lappangva alakul ki, ez a ritkább. Az új terápiás megoldások elsősorban a nem kissejtes daganatokban alkalmazhatóak, de az immunterápia kemoterápiával együtt mintegy egy éve hazánkban is adható áttétes kissejtes tüdőrákban, a betegek zömének” – magyarázta dr. Tamási Lilla igazgatóhelyettes, az onkoteam vezetője.
Célzott és immunterápia
Célzott terápiát a nem kissejtes tüdőrák előrehaladott és áttétes eseteinél javasolnak, valamint egyes műtött esetekben akkor, ha a molekuláris patológiai diagnosztika során olyan mutáció igazolódik a daganat felszínén, amely ellen elérhető gyógyszer. „Ma körülbelül tíz olyan mutáció van, amire elérhető célzott terápia, mindemellett az egészségbiztosítás 52 gén vizsgálatát finanszírozza, vagyis minden olyan mutációét, amellyel kapcsolatban valahol a világon klinikai vizsgálat folyik” – ismertette a szakember.
Célzott terápia csak a már említett, leggyakrabban előforduló adenokarcinómában alkalmazható, amely a mirigyek hámjából kiinduló tüdőrák típus. Egyéb rákfajták esetén a a modern kezelések közül az immunterápia jöhet szóba – ezt kaphatja a beteg a hagyományos kemoterápiával társítva vagy anélkül is.
Jelentősen nőtt a túlélési esély
A friss vizsgálati eredmények szerint a modern célzott és immunonkológiai terápiákhoz való hozzáférés csaknem duplájára növelte a túlélési esélyeket. Azoknál a betegeknél, akiknél 2019-ben indult a kezelés, a hároméves túlélési esélyek jelentős mértékben, 28,7 százalékra javultak a 2011-ben diagnosztizáltak körében mérhető 14,5 százalékhoz képest.
„Ugyanakkor ez a megnövekedett túlélés úgy érhető el, ha a tüdőrákkezelést nem sprintnek, hanem maratonnak tekintjük, hiszen a részletes molekuláris patológiai diagnosztika időigényes. Kutatások is igazolták, hogy ahol gyorsan, de a részletes adatok nélkül kezdik el a terápiát, rosszabb a túlélés” – hívta fel a figyelmet dr. Tamási Lilla. „Nagyon fontos, hogy a daganatot jól körbejárjuk, a terápiáról pedig onkoteam döntsön” – tette hozzá.
