Az ekcéma az egyik leggyakoribb bőrprobléma, mondhatjuk, hogy mára népbetegséggé vált. A csecsemőktől kezdve az idősekig, nőket és férfiakat egyaránt érinthet, ráadásul amilyen gyakori, olyan rejtélyes kórkép, mivel az orvostudomány még nem tudta pontosan feltérképezni, min múlik, hogy valaki ekcémás lesz-e vagy sem. Azt már beazonosították, hogy többféle fajtája létezik, például a kontaktekcéma, mely bizonyos allergén anyagokkal való érintkezés után jelentkezik. Másik típusa az atópiás dermatitisz, amely egy veleszületett hajlamra visszavezethető, krónikus bőrgyulladás. A különböző ekcémákban közös, hogy mindegyik a bőr szárazságával, kipirosodásával, viszketésével jár együtt, illetve gyakori a hólyagok, sebes csomók megjelenése is. Szintén közös tulajdonságuk, hogy télen erősödnek a panaszok, fellángolnak a tünetek, és ez lelkileg és fizikailag egyaránt nagyon megterhelő tud lenni az érintettek számára. Ebbe azonban nem kell beletörődni, mert tehetünk ellene!
Az időjárás hatása a bőrre
A hidegebb hőmérséklet több téren is hatással van kültakarónkra. Egyrészt ha fázunk, libabőrösek leszünk, másrészt hidegben csökken a bőr vérkeringése és faggyútermelése is, ami miatt szárazabbá válik a hámréteg, vagyis a bőr legfelső rétege. Bőrünk vízkészletének nem kedvez az sem, hogy télen gyakrabban fúj a szél, aminek következtében több nedvesség párolog el a felszínéről. Márpedig a száraz bőr az ekcémás foltok előszobájának tekinthető.
Ezenkívül a téli hónapokban megnő a levegő szennyezettsége is: a városban a szmog miatt, vidéken a tüzelő anyagokkal való fűtés következtében. Ezáltal a bőrünk nap mint nap rengeteg veszélyes, irritáló anyaggal érintkezik, amelyek egy része rá is tapad a felszínére, és mindez fokozza a gyulladásos bőrpanaszokat.
Ezek alapján logikus megoldásnak tűnhet, hogy az ekcémások a lehető legkevesebbet tartózkodjanak a szabadban a téli hidegben. Ám sajnos azzal sem teszünk jót bőrünknek, ha a fűtött szobában igyekszünk áttelelni, mert a fűtés nagyban csökkenti a levegő páratartalmát, és a száraz levegő szintén rossz hatással van bőrünk nedvességtartalmára. Ráadásul újabb kutatások szerint a kevesebb napfény miatti alacsony D-vitamin-szint ugyancsak nem kedvez az ekcémás bőrnek.
Influenzaszezon = ekcémaszezon?
Különösen atópiás ekcémánál figyelhető meg, hogy ha lebetegedünk (legyen az egyszerű nátha vagy torokgyulladás), akkor máris jobban begyullad a bőr, erősödik a viszketés. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy az ekcémás bőr immunrendszere kórosan túlműködik a külső és belső ingerek hatására. Télen pedig általában több a fertőzéses megbetegedés, és emiatt az ekcéma is többet kínoz.
Ezzel összefüggésben a gyakori kézmosás is hozzájárul indirekt módon az ekcémás panaszok súlyosbodásához. Hogy elkerüljük a fertőző betegségeket, jóval többet mosunk kezet (különösen a koronavírus-járvány óta), alkoholos kézfertőtlenítőket használunk, ezek pedig mind erősen szárítják, irritálják a bőrfelszínt.
A stresszfaktor
Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az ekcéma lelki állapotunkkal is összefüggésben van. Stressz vagy depresszió hatására sokaknál erősödnek a bőrpanaszok, a kortizol nevű stresszhormon ugyanis negatívan befolyásolja immunrendszerünk, ezáltal közvetve a bőr működését. Télen pedig a napfényhiány miatt egyébként is nyomottabb a hangulatunk, így hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, és a stresszre is érzékenyebben reagál szervezetünk.
A helyes téli bőrápolás
Mindenek előtt fontos, hogy megelőzzük, illetve csökkentsük a bőr szárazságát. Tisztálkodáshoz a hagyományos szappanok, tusfürdők helyett használjunk bőrkímélő pH-jú termékeket, utána pedig hidratáljunk. A legjobb, ha kifejezetten ekcémás bőrre kifejlesztett krémmel kenjünk magunkat, mivel ezekben találhatóak olyan összetevők, amelyek pótolják a nedvesség- és zsírtartalmát, valamint erősítik a bőr védőgátfunkcióját. A gondos krémezés legyen napi rutinunk része, különösen ha stresszesebb vagy beteges időszakot élünk meg, mivel mint írtuk, ilyenkor belobbanhat az ekcéma.
Tartózkodjunk a szabadban bátran, különösen napfényes napokon, hogy töltekezzünk egy kicsit D-vitaminnal, de előtte krémezzük be arcunkat gazdagabb formulájú krémmel, hogy védjük a kiszáradástól. Emellett természetesen a sapkáról, sálról, kesztyűről se feledkezzünk el. És ha már az öltözködésnél tartunk: a kötött pulóverek, kardigánok ugyan melegek, de sokszor anyaguk (gyapjú, moher) irritálja az ekcémára hajlamos bőrt, ezért szerencsésebb választás a pamut felső.
A fűtés szárító hatását ellensúlyozzuk gyakori szellőztetéssel és párologtatással, szerencsére ma már igen elterjedtek a hideg párásító készülékek. Ha tehetjük, járassunk egyet a munkahelyünkön és a hálószobánkban is. Ennek híján jótékony hatású kehet, ha a mosógépből kivett ruhákat az ágyunk mellé teregetjük ki, mert az azokból párolgó nedvesség is növeli a szoba levegőjének páratartalmát.
Végezetül ne feledkezzünk el a belsőleges hidratálásról sem. Télen ugyan kevésbé vagyunk szomjasak, de bőrünknek ugyanúgy szüksége van a 1,5-2 liter folyadékra, ezért kortyoljunk gyakran a vizes palackunkból!
A cikk a Bayer Hungária Kft. megrendelésére készült.
