A veseelégtelenség első jelei

A veseelégtelenségnek két fajtáját különböztetjük meg: van, amikor átmeneti állapotról van szó, gyors lefolyással, ekkor akut veseelégtelenségről beszélünk. Krónikus veseelégtelenség alatt egy hosszabb időn át tartó és lassan romló állapotot értünk.

Ahogy azt korábban írtuk, krónikus vagy idült veseelégtelenség kezdetén a vese működése (méregtelenítési képessége) normális, a későbbiekben csökken. Enyhén csökkent veseműködésről 60-89 százalékos veseműködés esetén beszélünk, míg 30-59 százaléknál már mérsékelten-közepesen csökkent veseműködésről van szó. Súlyosan csökkent veseműködés akkor áll be, ha a veseműködés már csak 15-29 százalékos. Ha a veseműködés 15 százalék csökken, akkor ez már végállapotú veseelégtelenségnek felel meg.

Van, amikor a betegség egyáltalán nem is jár tünetekkel a korai szakaszában, csak 30 százalékos veseműködés alatt. De a krónikus veseelégtelenség már a tünetmentes szakaszban is súlyos károkat képes okozni. Ezért fontosak a rendszeres laborvizsgálatok, mert az eGFR-értékből kiderül, ha valami probléma van a vese működésével.

Ha viszont az alábbiakat tapasztaljuk, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni velük:

• súlyos fáradtság, kimerültség érzése, 
• émelygés és hányás, 
• zavarodottság és nehéz koncentrálás, 
• ödémák, főleg a kezeken, a bokán és az arcon, 
• vizelési szokások megváltozása, 
• alhasi görcsök, 
• száraz vagy viszkető bőr, 
• étvágytalanság, vagy az ételeket fémes ízűnek érezzük.

Ahogy a Cleveland Clinic írja, a krónikus veseelégtelenség kialakulásához általában évek kellenek. Az akut változata során a vesék működése hirtelen áll le, órák vagy napok alatt, de általában csak átmenetileg. Ezt okozhatják egyes gyógyszerek, súlyos kiszáradás, húgyúti elzáródás, vagy kezeletlen szisztémás betegségek, mint például szív- vagy májbetegség. Van, hogy a beteg nem is tudja, hogy akut veseelégtelenségben szenved, de akár végállapotú veseelégtelenséghez is vezethet az állapot - ahogy a krónikus veseelégtelenség is. Ebben az esetben az érintetteknek dialízisre vagy szervtranszplantációra van szükségük - olvasható a Mayo Clinic oldalán.

Az idült veseelégtelenség mögött általában cukorbetegség és magas vérnyomás áll. A kezeletlen cukorbetegség magas vércukorszinthez (hiperglikémia) vezethet, a tartósan magas vércukorszint pedig károsíthatja a vesét és más szerveket is. A magas vérnyomás kezelés nélkül pedig károsíthatja a veseszövetet.

Ha valakinél kimutatják, hogy csökkent a veseműködése, akkor általában több életmódbeli változtatás segíthet a folyamat megállításában. Ilyen például a só- és fehérjefogyasztás csökkentése, a dohányzás abbahagyása, a megfelelő testsúly elérése és megtartása, valamint a vércukorszint és a vérnyomás normál értéken tartása.