Méhlegelő: elvadult táj, vagy a jövőnk záloga?

A hazai méhlegelők megítélése eléggé vegyes: van, aki szerint csúnya és elhanyagolt hatást kelt, mások pedig ebben látják a jövőt. Egy új kutatás ökológiai szempontból vizsgálja hatékonyságukat, és megvannak az első eredmények.

Az úgynevezett beporzó szervezetek olyan állatok, amelyek elsősorban táplálkozásuk során virágról virágra szállítják a növények örökítőanyagát, így biztosítva szaporodásukat. Mára csak Magyarországon a háziméh mellett több mint 700 méhfaj, valamint lepkék, legyek, szúnyogok – összességében több ezer faj végzi ezt a munkát, ami a növények és az állatok számára is az életben maradás kulcsát jelenti. Az emberi tevékenység hatására azonban a beporzó szervezetek világszerte súlyos csapásokat szenvednek el, eltűnésük pedig beláthatatlan következményekkel járhat az egész földi ökoszisztémára, miközben a mezőgazdasági termelés is óriási veszélybe kerülhet – vetíti előre a 24.hu.

méhlegelő, rét, mező, virágok, méh
Méhlegelő,, kell-e, vagy sem? Fotó: Getty Images

Vannak ellenzők

A beporzók pusztulásának megakadályozása többszintű és összetett feladat, amelynek a laikusok számára talán legszembetűnőbb terepe az úgynevezett városi méhlegelők kialakítása. Észak-Amerika és Nyugat-Európa településein már egy-két évtizedes múltra tekint vissza a beporzók segítése, Magyarországon pedig élénk figyelem kísérte például a hivatalos budapesti méhlegelők kijelölését 2021-ben. Ezzel kisebb-nagyobb, kevésbé frekventált, kieső zöldterületeket ritkábban vagy egyáltalán nem kaszálnak, netán eleve olyan növényekkel vetik be, amelyek a vegetációs időszak során folyamatos táplálékot biztosítanak a beporzóknak. A túlnyomó többség elméletben egyetért a beporzók ily módon történő védelmével, nem sajnálja tőlük az emberi használatból amúgy is kieső zöld foltokat, ám a megvalósítás már sokaknak nem tetszik.

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói 2021 óta monitorozzák a méhlegelőket. "Nagyon az elején járunk, egyelőre az látszik, hogy ökológiai szempontból pozitív változások indultak be, az eredményeink pedig alapot adnak a módszer tökéletesítésére" – mondta el a 24.hu-nak Dr. Szigeti Viktor biológus. Az ÖK tudományos munkatársa, a kutatás vezetője szerint azonban ez egy többéves folyamat, mire ezeken a területeken beáll az egyensúly, és stabilan képesek lesznek fenntartani a beporzókat. Vagyis a természet magabiztosan teszi a dolgát, ha hagyják neki, ám ehhez idő kell.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ecet helyett így tüntesd el a vízkövet: pár perc alatt szinte magától leválik a vízforralóról
vizelés
Így kell helyesen pisilni – kövesd a szakértő útmutatását!
magas vérnyomás
Új ajánlást adtak ki a kardiológusok: így változik a vérnyomáskezelés
banán
Nem hinnénk, de ezt teszi a banán a szervezetünkkel
szülés utáni regeneráció
„Egy normális orvos nem csinál ilyet” – A férjöltés egy szülész-nőgyógyász szemszögéből
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +4 °C

Hazánk nagy részén derült vagy gyengén felhős lesz az ég, csak kora délelőttig a délnyugati országrész fölött, illetve délután az északkeleti harmadban lehet több felhő az égen. Az északkeleti határszélen késő este egy-egy helyen záporos csapadékgóc kialakulása sem kizárt. A délnyugati országrész kivételével ismét sokfelé kísérik erős lökések az északi, északnyugati szelet.A hőmérséklet délután 15 és 20, késő este 8, 14 fok között valószínű. Orvosmeteorológiai szempontból ez a nap hozza a legkiegyensúlyozottabb terhelést a szervezet számára az utóbbi időkben.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: a csont erősebb, mint a beton. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Válaszolj 14 kérdésünkre, és kiderül, mennyit tudsz az emberi test elképesztő titkaiból!
kvíz
Kvíz: honnan kapta nevét a HIV-vírus? – Teszteld, mennyire ismered az orvosi rövidítéseket Az egészségügyben számos kifejezés helyett csak rövidítések, betűszavak honosodtak meg a mindennapi szóhasználatban. Mennyire ismered ezeket? Teszteld a tudásod!