Pokoli aszályok várnak Magyarországra

A század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma Magyarországon.

Várhatóan nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben Magyarországon, és a század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma – írta cikkében a Másfélfok című szakportál.

Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzésében felhívta a figyelmet, hogy az aszály nem lett gyakoribb, de szignifikánsan növekedett annak valószínűsége, hogy amikor aszály van, akkor az egyre súlyosabb, hiszen nőttek a száraz napok tavaszi és nyári összegei. Ez a változás az ország déli felében egyértelműen a nyári növekedésnek tulajdonítható – írták.

Az eső is másként esik

Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben. A súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta mutat növekvő tendenciát. Országosan az látható, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, ezzel párhuzamosan pedig a száraz napok száma is nő.

Egyre súlyosabbak az aszályok Magyarországon is. Fotó: Getty IMages

Mint kifejtették: 1971 óta a legnagyobb aszály országos átlagban 2003-ban volt. Idén július 24-éig az ország közepén, Kecskeméten március 1-jétől számítva az eltelt 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári fél évre átszámítva kissé felülmúlja a legsúlyosabb 2003-as évet. Keleten, például Nyíregyháza mellett azonban a helyzet ennél is rosszabb, hiszen idén az eddig ott jelentkező 129 száraz napot átszámítva a legextrémebb 2003-as évet is jócskán felülmúljuk.

A szakértők elemzésükben a növényi termések érési fázisát és a terméshozamokat károsan befolyásoló nyári aszályt vizsgálták. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisából az elmúlt 50 évet vizsgálva rámutattak, hogy míg délnyugaton és a Kárpátaljával határos régióban gyengén csökkent a féléves (a tavaszi és nyári együttes) csapadékösszeg, addig az ország északi-középső felén egyértelműen nőtt 1971 és 2020 között. Ráadásul ez a növekedés igen jelentős, és nagy területen eléri a 30-60 millimétert is. Ezzel párhuzamosan a két évszakban a száraz napok összege – kisebb körzeteket leszámítva – is nőtt.

A jövőre nézve kétféle forgatókönyv valószínű. Az "optimista" szerint határozott kibocsátáscsökkentéssel lehet esély a múltbelinél kevesebb száraz időszakra. A pesszimista jövőkép szerint viszont további növekedés is valószínű, és ez elsősorban kelet felé várhatóan még erőteljesebb is lesz.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
hormonproblémák
Súlyos károkat okoz a hormonháztartásban, mégis rengetegen fogyasztják
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33 °C
Minimum: +15 °C

Túlnyomóan derült vagy felhőtlen, száraz időre számíthatunk, esetleg a Dunántúlra sodródhatnak fátyolfelhők. Ott délies irányú szél lesz a jellemző, melyet északnyugaton élénk lökések is kísérhetnek, míg a Dunától keletre döntően gyenge marad a változó irányú légmozgás. Késő este általában 17, 26 fok valószínű. Fronthatás az elkövetkező napokban nem érvényesül, ugyanakkor napról napra egyre melegebb lesz az idő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.