Mit teszünk vészhelyzetben?

A segítségnyújtás helyzete

A hazai jogszabályok szerint minden magyar állampolgár tudásának megfelelően köteles segítséget nyújtani bajbajutott embertársain. Legszélesebb körben a gépjárművezető-képzésen zajlik elsősegély-oktatás, melyből sikeres vizsga feltétele a vezetői engedély megszerzése. Ennek ellenére a segítségnyújtással kapcsolatos tapasztalatok lesújtóak.

Minden ötödik ellátó súlyosbítaná a sérült állapotát

Az Országos Mentőszolgálat és a Semmelweis Egyetem Oxyológiai Tanszéke 2006 első felében egy felmérést végzett, melynek keretében közel 2000 emberrel töltettek ki egy 10 kérdéses tesztsort, ahol minden egyes szituációnál 5-5 ellátási lehetőséget kínáltak fel. A válaszadók 47%-kának sikerült a többségében egyértelmű választ megjelölnie, míg 21,6%-uk a kifejezetten rossz, a sérült állapotát rontó választ karikázta be. Két kérdés esetében különösen rossz eredmények születtek, a vérző felkart a válaszadók 36,2%-a kötné el, holott ez tilos, míg az eszméletlen gyógyszermérgezettet 43,6%-os arányban hánytatnák, amely szintén életveszélyes beavatkozás.

A helyzet még ennél is rosszabb

Az OMSZ szakemberei szerint a helyzet ennél sokkal súlyosabb, a fenti, szerintük kifejezetten "jónak" mondható eredmények azzal magyarázhatók, hogy a tesztet kitöltöttek 47%-a valamilyen intézmény tanulója, többségük iskolán belül, szervezetten tanul elsősegélynyújtást. A mentők szomorú tapasztalatai alapján a hazai lakosok többsége nem nyújt segítséget, számtalan esetben oda sem mennek egy esetleges sérülthez, balesethez. A külföldi tapasztalatokra itt szándékosan nem térünk ki. Azt persze, hogy évente hány honfitársunk hal meg a segítségnyújtás elmulasztása miatt igen nehéz megjósolni. Egy biztos. Budapesten naponta nyolc ember hal meg közterületen, és minden órában ketten veszítik életüket hirtelen szívhalál következtében. Utóbbival kapcsolatban ismert tény, hogy többségük újra éleszthető lenne, ha valaki perceken belül elkezdené azt.