Aligha kell bárkinek bemutatni, mennyire bosszantó nyáron arra ébredni az éjszaka közepén, hogy félálomban már véresre vakartuk valamely testrészünket a viszketéstől. Vagy ha kiülnénk a teraszra napnyugta után, de rövidesen szúnyogok tucatjai zúgják körbe a környezetünket. Bizony a szúnyogcsípések is éppúgy hozzátartoznak az év melegebb hónapjaihoz, mint a szikrázó napsütés vagy a hosszú nappalok. Csakhogy amíg vannak, akik megússzák néhány alkalomszerű csípéssel az évszakot, mások szinte bárhova mennek, azonnal mágnesként vonzzák a vérszívó rovarokat. Vajon mi áll ennek hátterében?
Kit csípnek jobban a szúnyogok?
A szúnyogok viselkedését már csak azért is érdemes jobban kiismernünk, mert ez lehetőséget adhat a csípések megelőzésére. A BBC szakértők bevonásával gyűjtötte össze azokat a tényezőket, amelyek vonzóvá tehetnek egy embert a vérre szomjazó rovarok szemében. Mutatjuk, melyek ezek.
Méterekről kiszagolják a szúnyogok a szén-dioxidot
A kínzóan viszkető csípésekért kizárólag a nőstény szúnyogok felelősek. Azért szívják a vérünket, mert abból jutnak a szaporodásukhoz szükséges fontos fehérjékhez. Prédájukat vizuális és szagjelek alapján kutatják fel – akár 10 méteres távolságból. Ilyen szagjel az általunk kilélegzett szén-dioxid is. E tekintetben az életkor, pontosabban azzal összefüggésben a testméret igen meghatározó. Tekintettel ugyanis arra, hogy a felnőttek egyszerre több levegőt, ezáltal több szén-dioxidot bocsátanak ki a légzés során, gyakrabban is válnak a szúnyogok áldozatává, mint a gyerekek. A jó hír ugyanakkor, hogy a vérszívókat éppúgy vonzza bármilyen más szén-dioxid-forrás is, ami kiváló lehetőséget kínál hatékony szúnyogcsapdák felállítására.
Kedvelik a meleget is
Kutatások igazolják, hogy a szúnyogokat a meleg és a nedvesség is vonzza. Emiatt a várandós nők különösen gyakran kerülnek a látóterükbe. A terhesség fokozza az anyagcserét és a légzést, így a kismamák szervezete több hőt termel, egyszersmind több szén-dioxidot is bocsát ki. „Olyan, mintha egy apró kemence működne bennük; egyszerűen melegebbek ilyenkor” – fogalmaz Steve Lindsay, a Durham Egyetem entomológus professzora. Mint mondja, hasonló okokból a testedzést végző embereket is gyakrabban találják meg a vérszívók, akárcsak a nagyobb testalkatú emberek. A lényeg itt is a szervezet által termelt több hő és szén-dioxid.
Meghatározó a bőrünk illata
Ahogy közelednek, a szúnyogok egyre kifinomultabb jelzések alapján választják ki prédájukat. E körbe tartozik a bőr illata is. A bőrön számos olyan mikroorganizmus él, amelyek szénhidrátok, zsírsavak és peptidek lebontása során illékony szerves vegyületeket (VOC) állítanak elő. Ezek aztán a levegőbe kerülve egyfajta iránytűként vezérlik a szúnyogokat. A bőrmikrobiom több mint 500 illékony vegyületet termelhet, amelyek közül a vérszívók elsősorban az ammónia, a tejsav és a karbonsavak jelenlétére érzékenyek. A Rockefeller Egyetem egy korábbi kísérlete alapján egyes emberek akár százszor vonzóbbak lehetnek a szúnyogok számára, mint mások, és a különbség akár életmódváltástól függetlenül is tartósan fennállhat életünk során. Ikrekkel folytatott vizsgálatok szintén arra az eredményre jutottak, hogy az egypetéjű ikrek nagyjából azonos mértékben vonzzák a szúnyogokat, míg a kétpetéjűek nem, ami arra utal, hogy a csípésekre való fogékonyság részben öröklött tényezőkön alapulhat.
A szúnyogcsípésre adott reakció is eltérő lehet
Érdemes megemlíteni, hogy a csípéseket követő testi reakciók is igen széles skálán mozognak. Korábbi genetikai kutatások erős kapcsolatot találtak az immunrendszer génjei és a szervezet szúnyogcsípésekre adott válasza között. Érdekesség, hogy ezek a genetikai régiók átfedést mutattak azokkal a génterületekkel is, amelyek az allergiás reakciókkal hozhatók összefüggésbe. Magyarán vannak, akik hajlamosabbak az igazán nagyra duzzadó és kínzóan viszkető csípésekre, ami arra is kihatással lehet, hogy mennyire érzik magukat szúnyogmágnesnek. „Vannak, akik úgy hiszik, többször csípik meg őket, pusztán azért, mert a csípéseik erőteljesebb reakciót váltanak ki. Ezzel szemben másoknál annak ellenére is enyhébbek a reakciók, hogy ténylegesen több szúnyogcsípést szenvednek el” – magyarázza Heather Ferguson, a Glasgow-i Egyetem entomológus professzora.
Mindent egybevetve elmondható, hogy bár néhányan valóban könnyebben válnak biológiai okokból a szúnyogok célpontjává, valójában senki sem érezheti magát teljesen biztonságban. „Még ha úgy is hiszed, hogy téged úgysem csípnek meg, érdemes védekezned a szúnyogok ellen” – üzeni Ferguson. Annál is inkább, mert a klímaváltozás következtében a szúnyogok által terjesztett fertőzések Magyarországon is egyre nagyobb járványügyi kockázatot jelenthetnek.
