Klórgáz-mérgezés
A klórgáz szúrós szagú, a nyálkahártyát (orr, száj, kötőhártya, légutak) erősen izgató gáz. Az irritáló hatás oka, hogy a nyálkahártyák nedves felszínén maró hatású sósavat képez, ezért a tüdőbe kerülve tüdővizenyőt okozhat. Korábban gyakran előforduló klórgáz-mérgezés típus volt, hogy sósavat különböző tisztítószerekkel kevertek, vagy egymás után használtak, és ilyenkor klórgáz szabadult fel. Napjainkban főleg uszodai mérgezések fordulnak elő.
A tünetek a belélegzett klórgáz koncentrációjától függnek.
Enyhe esetben köhögés, nehézlégzés, orrfolyás, nyáladzás, könnyezés jelentkezik. Súlyosabb esetekben az első lélegzetvételnél a gége záróizmának görcse, görcsös köhögés, nehézlégzés, orrfolyás, nyáladzás, könnyezés mellett mellkasi fájdalom jelentkezhet, majd órák múlva a tüdővizenyő lép fel. Nagy koncentrációban belélegezve a gége záróizmainak és a hörgők izmainak azonnali és súlyos görcse miatt perceken belül bekövetkezhet a fulladásos halál.
Az elsősegélynyújtónak a saját biztonságát szem előtt tartva ki kell szabadítani a mérgezettet a gáztérből, szabad levegőre kell vinni, és fontos a szem, a szájüreg és az orr tiszta vízzel történő kiöblítése. Vigyázni kell arra, hogy az elsősegélynyújtó is sérülhet, lehet, hogy műszaki mentést kell kérni!
Harci gázok
Az első világháború óta több ezer gázt próbáltak ki háborús célokkal, azonban a többi fegyverhez képest szerencsére nagyságrendekkel kevesebb emberéletet követeltek. Az egykor háborús célokra használt gázok ma már csak egyes ipari tevékenységek melléktermékeként szabadulhat fel, de sajnálatos módon napjainkban is alkalmaznak harci gázokat háborús célokkal. A harci gázok enyhébb hatású változatait tömegoszlatás céljából rendfenntartó erők alkalmazzák szerte a világban.
Az itt következően felsorolt gázok esetében a legtöbb esetben szakszerű műszaki mentésre, megfelelő védőfelszerelésre, légzőkészülékre van szükség! A mentés e gázok kiszabadulás esetén nem elsősegélynyújtói feladat, és a környezetben lévőknek a saját biztonságukra is fokozottan kell ügyelniük!
A foszgén kellemetlen, rothadó gyümölcsre emlékeztető, enyhén szúrós szagú gáz. Békeidőkben a festék- és gyógyszergyártás melléktermékeként, illetve klórozott szénhidrogénekből melegítés hatására szabadulhat fel. Tömény belégzése azonnali halált okoz, az esetek többségében azonban nem ez következik be. Kis és közepes koncentrációban a mérgezési tünetek csak később, 8-24 óra elteltével jelentkeznek. A köhögést és légszomjat hamarosan súlyos légzési nehézség, oxigénhiányos állapot - cianózis, szívritmuszavar követi.
Könnygáz néven többféle vegyületet is illetnek. Többségük szobahőmérsékleten por, alacsony forrásponttal. A tömegoszlatás mellett személyi támadások, kutya-, sőt medvetámadások ellen is használják. Enyhébb esetben könnyezést, orrfolyást, nyáladzást, bőrirritációt idéznek elő, míg súlyosabban légszomjat, nehézlégzést, köhögést, mellkasi szorítást. Kísérő, később jelentkező tünetek lehetnek a fejfájás, hányinger, hányás, szédülés. Maradandó károsodás csak igen ritkán fordulhat elő, nagy mennyiségben belélegezve (pl. zárt térben) azonban súlyos, életveszélyes állapot alakulhat ki. A könnygáz ellen védhetjük arcunkat szemüveggel, szódabikarbónás vízbe vagy citromba áztatott sállal, kendővel. Ezek természetesen csak bizonyos típusú könnygáz ellen védenek. A szembe került könnygázt 10-20 percig tartó vizes öblítéssel tisztítsuk, emellett a friss levegő segíthet a légutakból történő kiürítésben.
Egyéb gázmérgezések
Az itt következően felsorolt gázok esetében a legtöbb esetben szakszerű műszaki mentésre, megfelelő védőfelszerelésre, légzőkészülékre van szükség! A mentés e gázok kiszabadulás esetén nem elsősegélynyújtói feladat, és a környezetben lévőknek a saját biztonságukra is fokozottan kell ügyelniük!
A cián gáz formájában féregirtásra használatos, de szerves anyagok égetésekor is felszabadulhat. Vas-, gépipari galvanoplasztikai eljárások, laboratóriumi munka, valamint csatornákba eresztett szennyvizekből szintén felszabadulhat. Jellegzetesen keserűmandula szagú, és a szövetek oxigénfelvételét gátolja, ezért jó oxigenizáció mellett is halálos lehet a mérgezés. Kevésbé súlyos esetben a tünetek nem jellegzetesek: hányás, hasmenés, fejfájás, könnyezés, nyálcsorgás, nehézlégzés jelentkezhet. A hidrogén-cianid mérgezés tipikus tünete lehet a sérült élénkpiros színe, továbbá, hogy kerüli a fényt, mellkasi nyomásról panaszkodik. Súlyosabb esetekben görcsök, eszméletlenség, légzésleállás következik be. Súlyos esetben a halál gyakorlatilag azonnal beáll.
Az ammónia szúrós, kellemetlen szagú, a vegyiparban használatos gáz. A nyálkahártyákon való nedvességgel ammóniumhidroxiddá (szalmiákszesz), erős lúggá alakul, és a szövetek elfolyósodását okozza. A mérgezés tünetei enyhe esetben ingerköhögés, nehézlégzés, orrfolyás, nyáladzás, könnyezés, nagyobb töménységben fullasztó köhögés, mellkasi fájdalom, véres köpet, a gége záróizmainak görcse, illetve gégevizenyő. Súlyos esetben az azonnal kialakuló hörgőgörcs és a gége záróizmának görcse perceken belül fulladásos halálhoz vezet.
A kén-hidrogén záptojásra emlékeztető, édeskés szagú, a levegőnél nehezebb gáz. Fehérjék bomlásakor, rothadásakor keletkező, szennyvízcsatornákban, derítőkben, aknákban, emésztőkben meggyűlő gáz, de bányákban, barlangokban is előfordulhat. A nedvességgel érintkezve a nyálkahártyák izgalmát okozó kénvegyület keletkezik belőle, ami a ciánhoz hasonlóan gátolja a szövetek oxigénfelvételét. Kis mennyiségben nyálkahártyaizgalmat, könnyezést, orrfolyást, köhögést okoz, nagyobb koncentrációban fejfájás, szédülés, esetleg eszméletlenség alakul ki, majd beáll a halál.
A nitrózus gázok a nitrogén oxidációs termékei - nitrogén-monoxid, -dioxid stb. -, amelyek vízzel érintkezve salétromos- és salétromsavat képeznek. Ipari és mezőgazdasági területeken egyaránt előfordulhatnak. A keletkező savak égető, kaparó érzést váltanak ki a légutakban, ehhez fejfájás és szédülés társul. A tünetek hamarosan enyhülhetnek, de 3-24 óra után ismét megjelen(het)nek, ez esetben már jóval súlyosabb lefutásúként.
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.
