Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: ellenőrzésük arra terjedt ki, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszerét irányító és az abban részt vevő hatóságok, szervezetek a tárgyalt időszakban mennyire tartották be a szabályokat, illetve a rendszer keretei között a kitűzött célokat sikerült-e elérni. Közlése szerint nem találtak semmilyen összefüggést a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között - utóbbira például az időjárásnak nagyobb hatása volt. Ezt az is bizonyítja, hogy míg a felderítés és az erre épülő védekezés volumene minden évben csökkent, a parlagfű koncentrációja ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem hullámzott.
Vizsgálatuk szerint a megyei kormányhivatalok ilyen irányú hatósági tevékenysége - helyszíni ellenőrzések, növényvédelmi bírságot vagy közérdekű védekezést elrendelő határozatok - évről évre csökkent. Ez is mutatja, hogy "nagyon indokolt volt, hogy az ÁSZ ránézzen erre a területre" - jegyezte meg Németh Erzsébet.
Negyvenhárom szervezetet vizsgáltak, köztük a szakmai koordinációt, irányító feladatokat ellátó Földművelésügyi Minisztériumot ( FM ), a tájékoztató funkcióval rendelkező Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), a felderítésben részt vevő Földmérési és Távérzékelési Intézetet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériumát, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint egyebek mellett területi eloszlás és érintettség alapján kiválasztott 20 önkormányzatot.
Csak az önkormányzatok ötöde csatlakozott a rendszerhez
Az ÁSZ a szabályozási környezetet is vizsgálta, eszerint bár a kereteket - stratégiai dokumentumokkal, akciótervvel, jogszabályokkal és belső szabályzatokkal - megteremtették, a parlagfű elleni védekezéshez nem rendeltek mérhető, ellenőrizhető elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhető. Példaként említette, hogy az FM-hez a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel pontos tartalmukat nem határozták meg előre, az ország különböző pontjaiból érkező adatok nem voltak összevethetőek. Ennek következménye, hogy bár a minisztérium szabályosan látta el a védekezés szakmai koordinációját, irányítását, ellenőrzési és beszámolási feladatait, arról például nem volt információja, hogy országosan mekkora költséggel járt a védekezés, vagy hogy mekkora a parlagfűvel fertőzött terület nagysága - közölte.
Megtörtént a védekezéssel kapcsolatos informatikai rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése, az országos Parlagfű Pollen Riasztási Rendszerrel hatékonyabbá és megbízhatóbbá vált a pollenkoncentráció területi eloszlásának meghatározása - állapították meg. Ugyanakkor egyrészt ebbe nem integrálták az ÁNTSZ pollenriasztási rendszerét, másrészt az önkormányzatoknak csak az ötöde csatlakozott a rendszerhez, és a résztvevők jellemzően csak a bejelentések fogadására használták. Emellett a Nébih megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt a bejelentő rendszerek fejlesztésére, működtetésére kötött szerződéssel - fűzte hozzá a felügyeleti vezető.
A pénzügyi ráfordításokkal kapcsolatban Németh Erzsébet kiemelte, hogy a kormányhivatalok a feladatra szánt előirányzatot sokszor nem a parlagfű elleni védekezés időszakában kapták meg, hanem például októberben. Emellett 2015-ben 164 civil szervezet együtt 532 millió forintot kapott gyomszabályozási eszközök beszerzésére; pályázataikban összesen 650 hektár mentesítése szerepelt. Németh Erzsébet kitért a közfoglalkoztatottak által végzett mentesítésre is: mint mondta, ennek a munkának a hatékonysága "igen alacsony volt". Példaként említette a 2014-es évet, amikor az adatok szerint több mint 70 ezer közfoglalkoztatottat vontak be a védekezésbe, és ők összesen 13,5 ezer hektárnyi területet mentesítettek.
Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője arról beszélt: Magyarországon a parlagfű pollenjére mintegy kétmillió ember allergiás , ebből következik, hogy az ellene folyó védekezés közügy. Ugyanakkor az ÁSZ vizsgálata szerint a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent köbméterenként 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tűzték ki maguk elé, továbbá az allergének okozta egészségügyi kockázat sem csökkent.
A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata, és a számvevőszék FM-nek küldött javaslatai között ez is szerepel - mondta. Javasolták még, hogy eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából értékelje a tárca a védekezés teljesítményét, és intézkedjen a felderítés és az arra épülő védekezés volumenének növekedése érdekében. A sok kisebb szabálytalanság, hiányosság megszüntetéséért javaslatok küldtek még a kormányhivataloknak, jegyzőknek, valamint a törvénysértő eljárással kapcsolatban a Nébihnek.
