Kampányt indított a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a GYEMSZI OGYI, a Magyar Gyógyszerész Kamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A március 31-ig tartó, "Eredeti? Hamis?" elnevezésű, főként internetes akciósorozat célja felhívni a lakosság figyelmét arra a veszélyre, amit a nem biztonságos forrásból, legfőképp internetes vásárlásból származó gyógyszerek alkalmazása jelent.
A fiatalokat célozzák meg Mint Székely Krisztina, a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője (HENT) sajtótájékoztatón kifejtette: 2010-ben volt utoljára erre vonatkozó kampány, ám azóta drasztikusan romlott a helyzet. Míg akkor a felnőtt lakosság mindössze egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy vásárolt már bizonytalan eredetű szert, következő évben ez az adat már kettő, 2012-ben pedig 4 százalék volt. Ráadásul azok száma is egyre nő, akik tudják, hogy ez veszélyes, mégis internetről rendelnek gyógyszereket. Mindez azért megdöbbentő, mert a HENT adatai szerint a Magyarországon 2012-ben bevizsgált bizonytalan forrásból származó gyógyszerek 100 százaléka hamis vagy illegális volt.
A szakértő kiemelte, az utcai forgalom mellett egyre nagyobb teret hódít az internetes vásárlás, főleg a városi fiatal felnőttek körében, így a mostani kampány is első sorban őket célozza meg az újonnan Facebook-játék is kapcsolódik .
Neten is lehet biztonságosan
Székely Krisztina kiemelte, hogy az interneten is vannak biztonságos csatornák: az ÁNTSZ által engedélyezett patikák honlapjairól lehet vásárolni, ám szigorúan csak vény nélküli termékeket. Jelenleg 80-90 ezer gyógyszert és étrendkiegészítőket kínáló weboldal működik világszerte, ám ezek 90 százaléka illegális. Könnyen ellenőrizhető, hogy az adott honlap legális forrás-e, hiszen ezek listája megtalálható az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) honlapján .
Dr. Páva Hanna, az Emberi Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: az ilyen, legális csatornákon (azaz a patikákban, az egészségügyi ellátórendszerben) fellelhető gyógyszerek mind biztonságosak és legálisak, ide nem került be hamisított gyógyszer. Egyik fő feladatuknak nevezte, hogy ez így is maradjon. Emellett kormányzati szinten is harcolnak a hamisított szerek ellen. A szabálysértési törvény például módosult, így az indokolatlanul nagy mennyiségű ilyen készítmény tartása már szabálysértésnek minősül. Nyáron az új Btk. életbelépése után pedig a hamis termék gyártása, forgalmazása, szállítása is büntethető lesz.
Mi számít hamis gyógyszernek?
A helyettes államtitkár elmondta: hamis gyógyszernek minősül, amely valójában nem gyógyszer, de úgy tüntetik fel, mintha az lenne, ha nem azokat az összetevőket tartalmazza, amit kéne, vagy éppen nincs engedélyeztetve.
A másik csoport az, amelyikről nem is állítják, hogy gyógyszer, ám gyógyszerhatóanyag van benne, engedély nélkül. A gyógyszerekre az engedélyt a GYEMSZI OGYI adja ki hivatalosan - jelenleg 113 gyógyszer-nagykereskedés működik legálisan Magyarországon. Mint dr. Kőszeginé dr. Szalai Hilda főigazgató-helyettes kifejtette, a patikákat folyamatosan tájékoztatják, mi az engedélyezett gyógyszer és az hogy néz ki, így biztosítva a biztonságos ellátást.
A szervezet ezen felül szorosan együttműködik az olyan hatóságokkal, mint a NAV vagy a rendőrség. Nemzetközileg akkreditált laborjukban évi 400 mintát tudnak megvizsgálni, ám az itteni tapasztalatok is aggasztóak: míg 4-5 éve a nyomozók által megvizsgálásra beküldött anyagok 10-20 százaléka volt hamis, addig ez az arány már 50 százalék. Tavaly összesen 177 mintából mindössze 6 százalék volt rendben, a többi 94 százalék vagy illegálisan forgalmazott, vagy hamisított termék volt, vagy mindkettő egyszerre. A szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a szerek rendkívül veszélyesek, hiszen szennyeződések lehetnek bennük.
Nagy hasznon
A NAV bűnügyi szóvivője, dr. Sárközi Alexandra szerint az internet névtelenségébe burkolózó fogyasztók általában külföldről, Moldáviából vagy a Távol-Keletről rendelnek vágyfokozókat, amely postai úton érkezik meg. Ráadásul már nem csak cél-, de tranzitország is vagyunk, amit jól bizonyítanak az utóbbi hónapok nagyobb fogásai.
Azt pedig, hogy mennyire megéri mindez a terjesztőknek, jól mutatja egy lebukott békéscsabai házaspár esete, akik egymilliárd forintos hasznot realizáltak illegális szerek terjesztéséből.
