Bizonyos statisztikák szerint több mint négyezer életet olt ki villámcsapás világszerte, de ennél a valós szám valószínűleg lényegesen magasabb. Ritkán, de előfordul, hogy egy-egy villámcsapás a víz felszínét éri, emiatt felmerülhet a kérdés, hogy mi történik ilyenkor a vízben lévő halakkal, vagy akár emberekkel? Az Iflscience cikke kereste erre a választ.
Mi lesz a vízben lévő élőlényekkel?
Villámcsapáskor a szervezetet nagyon nagy feszültségű, kisebb áramerősségű, természetes energiát tartalmazó elektromos sokk - egyfajta elektromos ütés - éri. A villámcsapás lehet direkt és indirekt is. Előbbi azt jelenti, hogy valakibe konkrétan belecsap a villám, míg az utóbbi azt, amikor valakin átvezetődik az áram, mert például egy olyan vasat fog, amelybe villám csap, esetleg a talajon keresztül éri a feszültség. Ezek az energiák ugyanis képesek akár a levegőn, mint szigetelő rétegen keresztül is áthatolni.
Ha egy villám belecsap a vízbe, az elektromosság a felszínén halad tovább, nem hatol mélyen az alsóbb víztömegekbe. Ugyanez a hatás figyelhető meg akkor is, amikor a villám becsap egy autóba, és annak felszínén fut végig, a benne lévő utast nem éri el - ez az úgynevezett Faraday-ketrecek alapelve.
A víz kiválóan elvezeti a hőt, így annak ellenére, hogy egy villámcsapás közel ötször magasabb hőmérsékletetű lehet, mint a Nap felszíne (elérheti a 27 760 Celsius-fokot), a hideg vízhez érve ez a hőmérséklet gyorsan eloszlik, nem forr emiatt fel.
Amikor a villám becsap egy tóba vagy folyóba, az valószínűleg csak az adott időben a felszín közelében lévő élőlényekre lesz hatással. A halak többsége emiatt észre sem veszi, ha a víz felszínét villámcsapás éri. Mi emberek ugyanakkor nagyobb veszélyben vagyunk, hiszen közvetlenül a víz felszínén úszunk. Egy villámcsapás akár 10 millió voltnyi feszültséget is generálhat, amely a becsapódás pontjától akár 100 méterre, vagy ennél is tovább terjedhet a víz felületén. Azt pontosan nem lehet kiszámítani, hogy a villám milyen mélységbe hatol, ezért búvárkodni sem teljesen biztonságos viharos időben.
Viharos időben ezért semmiképpen sem javasolt vízben tartózkodni. Érdemes a dörgéseket is figyelni, amelyekből meghatározható, milyen messze van tőlünk a vihar. Ebben segíthet az úgynevezett 30-as szabály: az első villámlás láttán, ha a kísérő mennydörgés 30 másodpercnél korábban hallható, akkor a vihar elég közel van ahhoz, hogy veszélyt jelentsen.
