Jelentős áttörést jelenthet a kutatásban, hogy az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatóinak az anyaméhből kinyert, inzulintermelő sejtekké átalakított őssejtekkel sikerült kezelniük az 1-es típusú diabéteszt egerekben.
A méhnyálkahártya az emberi szervezet egyik leggazdagabb őssejtforrása, amely olyan sejtekkel rendelkezik, amelyek minden menstruációs ciklus után helyreállítják a károsodott szövetet. A többi őssejtekhez hasonlóan azonban ezek is képesek más sejtekké alakulni.
A kutatók a méhnyálkahártyából kinyert őssejteket alakították át inzulintermelő szigetsejtekké, melyeket aztán beültettek a cukorbeteg egerek veséjét körülvevő hártyába.
A kutatást vezető dr. Louis DePaolo elmondta, hogy az átalakított sejtekkel végzett kezelésben részesült egerek aktívabbak és éberebbek lettek, mint a kezeletlen állatok. "E sejtek esetében legalább 20-30-szor kevesebb inzulinszekrécióról van szó, mint a magából a hasnyálmirigyből nyert sejtek esetében; nem azokéban, amelyeket hasnyálmirigy sejtekké alakítottak át" - nyilatkozta a kutató.
Animáció: HáziPatika.com
