Ezért vesszük szánkba az ujjunkat

Ha kalapálás közben ráütünk az ujjunkra, esetleg a papír széle felsérti, ösztönösen a szánkba dugjuk a sérült testrészt. Miért alakult ki ez a reflex?

Ha hirtelen fájdalom éri karunk, kezünk valamely részét, önkéntelenül is a szánkba vesszük, hogy csökkentsük a kellemetlen érzést. Mindenkinek ismerős lehet ez a mozdulat például akkor, ha kalapáccsal az ujjunkra ütünk, esetleg becsípjük, vagy megégetjük. De valóban enyhíti a fájdalmat, ha a sérült részt a szánkhoz érintjük? Az Index cikke adott választ a kérdésre.

Fájdalom az ujjakban: ezt jelezheti Ismerve, hogy milyen erősen meg tudunk markolni és szorítani tárgyakat az ujjaink segítségével, talán meglepő a tény, hogy ujjainkban nincsenek izmok. Akkor hogyan mozognak, és mit jelez, ha fájnak? Kattintson a válaszért!

Enyhítheti a fájdalmat az ujjszopás

Hogy megválaszolhassuk a kérdést, érdemes nagyjából tisztában lenni azzal, miképp jutnak el az agyba a fájdalomjelzések, mi a leginkább elfogadott elmélet a testünkben keletkező fájdalomérzet továbbításáról. 1965-ben a Massachusetts Institute of Technology két kutatója, Patrick Wall és Ronald Melzack megalkották a fájdalomszabályozás kapuelméletét. Eszerint a rostok, amelyek növelik az ingerbevitelt, megnyitnak egy kaput, míg amelyek csökkentik, lezárják ezt. Ez a kapuszabályozó mechanizmus működik a gerincvelő kezdeténél, és vagy megnyitja a kaput a fájdalom előtt, vagy bezárja, csökkenti.

Ha az ujjunkra ütünk, ösztönösen a szánkba dugnánk a sérült testrészt
Ha az ujjunkra ütünk, ösztönösen a szánkba dugnánk a sérült testrészt

Ugyanezt a kaput tudjuk szabályozni ezzel a mozdulattal is. Edward Perl neurofiziológus szerint az önkéntelen reakcióval a nagy idegrostokat stimulálja az ember, amivel kellemes ellenirritációt vált ki a sérült területen. Ezzel pedig arányaiban csökken a fájdalmas jelek volumene, csukódik a kapu, csökken a fájdalom szintje - legalábbis a kisebb, inkább csak kellemetlen fájdalmak esetén így működik a dolog.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
Naponta eszel kesudiót? Erre a 4 dologra érdemes odafigyelned
datolya
Kevesen eszik ezt a gyümölcsöt, pedig csodát tesz a bélflórával – Mutatjuk, mikor a leghasznosabb
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Szalmonellát okozhat ez a tészta – Figyelmeztetést adott ki a fogyasztóvédelem
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +37 °C
Minimum: +17 °C

Napos időre van kilátás kevés gomoly- és fátyolfelhővel. Csapadék nem lesz, legfeljebb az északnyugati határszélre sodródhat be egy-egy zivatargóc. A délies, északnyugaton késő délután, este az északnyugatira forduló szelet olykor élénk lökések kísérik, de az utóbbi tájakon egy-egy erős lökés is lehet.A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 36 és 39 fok között alakul. Késő estére 23 és 31 fok közé hűl le a levegő. Fronthatás továbbra sem érvényesül, de a tartós hőség jelentős orvosmeteorológiai megterhelést ró a szervezetre.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.