Ezért vesszük szánkba az ujjunkat

Ha kalapálás közben ráütünk az ujjunkra, esetleg a papír széle felsérti, ösztönösen a szánkba dugjuk a sérült testrészt. Miért alakult ki ez a reflex?

Ha hirtelen fájdalom éri karunk, kezünk valamely részét, önkéntelenül is a szánkba vesszük, hogy csökkentsük a kellemetlen érzést. Mindenkinek ismerős lehet ez a mozdulat például akkor, ha kalapáccsal az ujjunkra ütünk, esetleg becsípjük, vagy megégetjük. De valóban enyhíti a fájdalmat, ha a sérült részt a szánkhoz érintjük? Az Index cikke adott választ a kérdésre.

Fájdalom az ujjakban: ezt jelezheti Ismerve, hogy milyen erősen meg tudunk markolni és szorítani tárgyakat az ujjaink segítségével, talán meglepő a tény, hogy ujjainkban nincsenek izmok. Akkor hogyan mozognak, és mit jelez, ha fájnak? Kattintson a válaszért!

Enyhítheti a fájdalmat az ujjszopás

Hogy megválaszolhassuk a kérdést, érdemes nagyjából tisztában lenni azzal, miképp jutnak el az agyba a fájdalomjelzések, mi a leginkább elfogadott elmélet a testünkben keletkező fájdalomérzet továbbításáról. 1965-ben a Massachusetts Institute of Technology két kutatója, Patrick Wall és Ronald Melzack megalkották a fájdalomszabályozás kapuelméletét. Eszerint a rostok, amelyek növelik az ingerbevitelt, megnyitnak egy kaput, míg amelyek csökkentik, lezárják ezt. Ez a kapuszabályozó mechanizmus működik a gerincvelő kezdeténél, és vagy megnyitja a kaput a fájdalom előtt, vagy bezárja, csökkenti.

Ha az ujjunkra ütünk, ösztönösen a szánkba dugnánk a sérült testrészt
Ha az ujjunkra ütünk, ösztönösen a szánkba dugnánk a sérült testrészt

Ugyanezt a kaput tudjuk szabályozni ezzel a mozdulattal is. Edward Perl neurofiziológus szerint az önkéntelen reakcióval a nagy idegrostokat stimulálja az ember, amivel kellemes ellenirritációt vált ki a sérült területen. Ezzel pedig arányaiban csökken a fájdalmas jelek volumene, csukódik a kapu, csökken a fájdalom szintje - legalábbis a kisebb, inkább csak kellemetlen fájdalmak esetén így működik a dolog.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

betegségtünetek
5 apró tünet, amely a háziorvos szerint nagy bajt jelezhet – Nem szabad halogatni a kivizsgálást
4 korai tünet, amely szívinfarktust jelezhet – Napokkal korábban figyelmeztethetnek
agy egészsége
Agyi hanyatlás ellen: 5 mindennapi szokás, amelyet a neurológusok is ajánlanak
Ez az ital a legjobb a vérnyomás csökkentésére – Így idd a dietetikusok szerint
Karfiolszerű elváltozás odalent: ez okozza – Erősen fertőző lehet a bőrtünet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +7 °C

Többnyire közepesen és erősen felhős lesz az ég. A déli óráktól főként északon és a délkeleti, keleti tájakon már többet láthatjuk a napot, ugyanakkor a Dél-Dunántúlon és a középső országrészben akadnak tartósan borult részek is. Néhol gyenge eső, zápor előfordulhat. A Dunántúlon az északi, északnyugati, másutt az északkeleti szelet kísérik élénk, a Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön és a Zemplén térségében erős lökések.A hőmérséklet délután általában 10 és 15 fok között, északkeleten néhol kevéssel 15 fok felett várható.Késő este 5, 10 fok közé hűl le a levegő. Ezekben a napokban nem érvényesül fronthatás, anticiklon határozza meg az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
7 kérdésből kiderül, mennyire értesz az orvosok nyelvén – Nem mindenki megy át a teszten TSH-tól a PSA-ig – vajon tudod, mit jelentenek a leggyakoribb orvosi rövidítések? Teszteld az ismereteid kvízünkkel, és derítsd ki, hány kérdésre tudod a helyes választ!
kvíz
7 kérdés, amelyből kiderül, mennyire ismered tested reakcióit – Libarbőrtől a ragadós ásításig Testünk néha egészen váratlan dolgokat művel, és a magyarázat nem mindig az, amire elsőre gondolnánk. Vajon te tudod, mi miért történik?