Nem leszünk annyira boldogok harmincasként, mint amennyire szüleink voltak ugyanolyan idősen – állítja Prof. Jean Twenge, a San Diego State University kutatója, a Social Psychological & Personality Science szaklapban publikált tanulmányában .
Twenge és társai a hetvenes évektől kezdve vizsgálták át a szociológiai adatbázisokat. Megállapításaik szerint a harmincas generációk a hetvenes években még boldogabbak voltak, mint a tinédzserek vagy a húszas éveikben lévő fiatalok. Ez azonban azóta folyamatosan változott, ahogy az idősödő felnőttek egyre kevésbé voltak elégedettek életükkel, a fiatalabbak pedig boldogabbá váltak.
Twenge kutatásait szociológus kortársai lényeginek tartják, és azt mondják: egybevág saját kutatásaikkal. Szerintük ezen évtizedek alatt lezajló változás lényege nemcsak az egyre súlyosbodó pénzügyi nyomás, hanem az is, hogy a fiatalok rájönnek: hiába mondták nekik azt, hogy bármit megtehetnek és bármire képesek, ez sokszor egyáltalán nem igaz.
Érdekes ugyanakkor rámutatni: minden harmadik amerikai felnőtt még mindig nagyon boldognak vallja magát. A hetvenes évek elején a 18-29 éves korosztály 28 százaléka adott ilyen választ, a 2010-es években viszont már 30 százalék mondta ugyanezt. Ugyanakkor a nagyon boldog tinédzserévek is gyakoribbá váltak: 19 százalékról 23 százalékra emelkedett ezek gyakorisága. A harmincas generáció viszont kevésbé tartja magát boldognak: a hetvenes években még 38 százalék nyilatkozta ezt, manapság már viszont csak a megkérdezettek 33 százaléka.
A megkérdezettek közül sokan hozzáteszik: gyerekként szüleik házasságában sokkal kevesebb határozatlanságot, bizonytalanságot láttak a magukéhoz képest. A problémák között gyakorta szerepel még a mindent elborító információ bénító mennyisége, illetve az előző évtized gazdasági problémái is. Ráadásul minél kompetitívebb és piacközpontúbb a társadalom, az emberek annál bizonytalanabbá válnak magánéletükben és a társadalom egészét nézve az életminőség sokkal kiegyensúlyozatlanabb.
Twenge professzor szerint a gazdasági tényezőket leszámítva a gyermeküket egyedül nevelő szülők nyilatkoztak még úgy, hogy kevésbé boldogok, mivel kevesebb támaszt kapnak a mindennapokban. Problémát még az is jelenthet, hogy az amerikaiakba gyerekkoruk óta sulykolják, hogy legyőzhetetlenek, különlegesek és bármire képesek. Ez azonban könnyedén csalódáshoz is vezethet, amikor az életben valami nem úgy alakul, ahogy azt egy biztonságos burokból elképzelték.
Forrás: Daily Mail
