A dohányzás nem csak a tüdőrák és a COPD veszélyét növeli, hanem számos daganattípus kockázatát is emeli. Ezek megelőzését mindenképp segíti az, ha valaki lemond erről a káros szenvedélyről. Ugyancsak kulcsfontosságú, hogy mindazok, akik rizikócsoportba tartoznak, eljárjanak szűrővizsgálatra ? még akkor is, ha a dohányzást már évekkel ezelőtt abbahagyták0.
A daganatos megbetegedések a legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik a fejlett országok számára, ezek rizikóját pedig sok esetben emeli a dohányzás. A legaggasztóbb halálozási statisztikák a tüdőrákhoz köthetőek: ez a betegség évente közel másfél millió ember életét követeli, ötéves túlélési aránya pedig alig éri el a 17 százalékot. A riasztó rákstatisztikák tekintetében Magyarország sem kivétel, sőt: régiórekorderek vagyunk mind a megbetegedések számában, mind pedig a halálozási arány tekintetében. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy hazánkban minden évben közel tízezer ember veszíti életét tüdőrák miatt.
Ennek egyik oka az, hogy a betegséget sok esetben túl későn diagnosztizálják: akkor, amikor az már előrehaladott, a kezelési lehetőségek pedig szűkebbek. A dohányosok az országos figyelemfelhívó kampányok ellenére sem szívesen járnak szűrővizsgálatokra, pedig hasonlóan a legtöbb daganatos megbetegedéshez, ez esetben is életet menthet a korai felismerés.
Röntgen helyett CT
A szűrés jelenleg egyetlen hatásos módját az alacsony dózisú komputertomográfiás vizsgálatok jelentik, amelynek viszont nem zajlanak hazánkban szervezetten. Egyedül a klasszikus tüdőszűrést propagálják, amely kevésbé előnyös megoldás. Ezen szeretnének változtatni az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben, ahol 2013-ban a Hunchest nevű, tüdőrák szűrését célzó kutatási programot is elindították. Ennek során a kiemelten veszélyeztetett páciensek bevonásával vizsgálják az alacsony dózisú mellkas CT hatékonyságát tüdőrák szűrésre.
A tüdőrák az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívást jelenti, a helyzet pedig elsősorban a szűrővizsgálatok rendszeresítésével és a kezelés korai megkezdésével lenne javítható
A program célja az, hogy a tüdőrákot a lehető legkorábbi stádiumban fedezzék fel olyan egyéneknél, akiknél a betegség kialakulásának magas a kockázata. Ahhoz, hogy a program minél sikeresebb legyen, négy külön vizsgálati csoportot is felállítottak. Az elsőbe azok a dohányosok tartoznak, akik már krónikus obstruktív tüdőbetegségben is szenvednek, míg a másodikba azok, akiket a COPD nem érint. A harmadik csoportba azok a nem dohányosok tartoznak, akik a COPD-nek érintettjei, míg a negyedikbe azok, akik nem. A programba tehát mindenki jelentkezhet, az egyetlen kitétel, hogy életkora 50 és 79 év között legyen, anamnézisében pedig ne szerepeljen tumoros betegség.
Ezreket szűrhetnek
Egy képalkotó diagnosztikai szolgáltató támogatásával hamarosan lehetőség nyílik arra is, hogy közel ötezer, tüdőrák miatt veszélyeztetett ember térítésmentes mellkas CT-vizsgálatát végezzék el. A vizsgálat mellett a betegeket a leszokási programok egyikébe is igyekeznek majd bevonni, hogy a tüdőrák kialakulását elősegítő káros szenvedélytől mihamarabb szabadulhassanak.
A program beharangozóján dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója elmondta, hogy intézetének egyik hosszú távú célja az, hogy a Hunchest program, és azzal együtt ez a szűrési mód bekerülhessen a népegészségügyi szűrőprogramok közé. Ez azért fontos, mert ez esetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár égisze alatt futhatna, és lehetővé tenné a veszélyeztetett emberek szűrését. Ez mindenkinek megérné, hiszen ma a tüdőrák az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívást jelenti Magyarországon, az aggasztó statisztikák pedig elsősorban a szűrővizsgálatok rendszeresítésével és a megfelelő kezelés korai megkezdésével javíthatóak.
