Az emberi gének többnyire egyeznek, egészen apró különbségeik miatt vagyunk csak különbözőek: ezek miatt nem egyforma például a hajunk vagy szemünk színe. Ma már tudjuk, hogy ezek a minimális eltérések betegségek kialakulásáért is felelősek lehetnek. Ami egyben azt is jelenti, hogy a gének föltérképezése segíthet abban, hogy a kutatók megértsék, bizonyos betegségekben miért betegedhet meg valaki, miközben más egészséges marad. Ez a módszer segíthet abban is, hogy a kutatók előre láthassák, hogy egy adott kezelésre vagy hatóanyagra ki hogyan reagál, reagál-e egyáltalán.
A géntérképezés a gyógyításban is komoly eredményeket hozhat, hiszen rámutat az összefüggésekre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Human Genom Projectnek hála ma már tudjuk, legalább 1800 olyan genetikai kapcsolat létezik, amely valamilyen betegségnek a kiváltó oka. A tudósok már hatalmas adatbázisokat hoztak létre annak érdekében, hogy az ilyen összefüggések minél jobban azonosíthatók legyenek. Az ezek segítségével végzett kutatások segíthetnek ugyanis abban, hogy a terápiák és a gyógyszerhatóanyagok személyre szabottan legyenek meghatározhatók ? úgy, hogy azok az adott beteg genetikai állományának a lehető legjobban megfeleljenek.
Ennek érdekében ma már komoly összegeket áldoznak a gyógyszergyárak is arra, hogy tanulmányozzák a különböző betegségekben szenvedő páciensek DNS-t. Ettől a módszertől a Parkinson-kór esetében is sokat várnak: a betegek génjeinek szekvenálása ez esetben is segítheti azt, hogy az érintettek minél jobban személyre szabott gyógyszereket kaphassanak.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: