Egyre többet vagyunk táppénzen

Egyre több időt töltünk betegszabadságon, ez pedig sem nekünk, sem az államnak nem jó.

Az elmúlt években ismét emelkedett Magyarországon a táppénzes napok száma, valamint az ehhez kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás is. A gyors gyógyulás nemzetgazdasági érdek is, hiszen így előbb visszatérhetünk a munkába, a produktivitás növekedése mellett pedig megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek is. A krónikus vagy súlyosabb betegségekből eredő társadalmi költségek visszafogására több lehetőség is kínálkozik, az egyik hatékony megoldás a megelőzés és az innovatív terápiák szélesebb körű támogatása lehet - írja közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM).

Koronavírus: nem jár a táppénz Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek - mondta Viszló László munkajogász. Kattintson a részletekért!

Elhúzódó betegségek, növekvő kiadások

Miközben 2009-2013 között csökkent, 2014-től kezdődően ismét növekedett Magyarországon a táppénzen töltött napok száma, valamint ehhez kapcsolódóan az egészségbiztosítási kiadás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint . Amíg 2016-ban 25,3 millió napot töltöttünk táppénzen, ez a szám 2018-ra 26,5 millióra emelkedett. Noha a táppénzre jogosultak száma alig változott, a kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás a KSH adatai alapján a 2016-os 85 milliárd forintról egy évvel később 95 milliárdra, 2018-ra pedig 109 milliárd forintra nőtt. Kisebb mértékben, de az elmúlt években szintén növekedni kezdett az egy főre jutó táppénzes napok (tehát a 15 napos betegszabadságon felüli betegségben töltött napok) száma. Amíg 2013-ban 5,2 táppénzes nap jutott egy jogosultra, 2018-ban már 6,6-ra emelkedett az egy biztosítottra jutó táppénzes napok száma. Az elhúzódó betegségek az egészségbiztosítási kiadások mellett a gazdasági teljesítményre is negatívan hatnak, hiszen ilyenkor nem történik munkavégzés, és a kieső erőforrás pótlását sokszor más területről történő átcsoportosítással kell megoldani.

Egyre több időt töltünk betegszabadságon, ez pedig senkinek sem jó. Fotó: Getty Images
Egyre több időt töltünk betegszabadságon, ez pedig senkinek sem jó. Fotó: Getty Images

A betegszabadságokból fakadó társadalmi költségek csökkentésére több lehetőség is kínálkozik. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi kutatási adatok alapján az innovatív terápiák jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek hamarabb visszatérhessenek a munkába, ami a növekvő produktivitás mellett megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, így komoly nemzetgazdasági érdek. Az innovatív kezelések, különösen krónikus vagy súlyosabb betegségek esetén, lehetővé teszik a betegek számára, hogy hamarabb térhessenek vissza a munkába, valamint segíthetnek megelőzni a súlyos szövődmények kialakulását. A munkaadók által támogatott védőoltások segíthetik a betegségek megelőzését (például influenzaszezonban vagy fokozott egészségügyi kockázatokkal járó munkakörök esetén), így a kollégák kevesebb napot töltenek betegszabadságon. A modern, innovatív terápiák támogatásával tehát a betegségből való minél gyorsabb kilábalás és a munkába való visszatérés is ösztönözhető.

Miközben a védőoltások a megelőzést, a korszerű terápiák pedig a munkába való gyorsabb visszatérést segítik, a hazai munkáltatók körében még nem elterjedt a támogatásuk. Az AIPM országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján az aktív munkavállalók több mint kétharmada (71,5 százalék) számolt be arról, hogy munkaadója nem támogatja gyógyszer szedését vagy védőoltást. A munkakörhöz kapcsolódó gyógyszer támogatását 18,5 százalék, a munkakörhöz nem kapcsolódó készítmény támogatását pedig mindössze 10 százalék említette.

A megkérdezettek közel háromnegyede szerint a munkáltató nem támogatja a védőoltásokat és a gyógyszerek szedését. Forrás: AIPM
A megkérdezettek közel háromnegyede szerint a munkáltató nem támogatja a védőoltásokat és a gyógyszerek szedését. Forrás: AIPM

A munkavállalók is tisztában vannak azzal, hogy a korszerű készítmények segítségével hatékonyabb a gyógyulás. Az AIPM kutatásának eredményei alapján a válaszadók több mint kétharmada (66,2 százalék) egyetért azzal, hogy az orvos által felírt készítmények növelik annak az esélyét, hogy a munkavállaló betegség esetén minél hamarabb visszatérjen a munkába.

)
Elhízás szövődmények (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4, +9 °C
Minimum: +0, +5 °C

Kezdetben erősen felhős, borult lesz az ég, vegyes halmazállapotú csapadék is előfordul, reggel átmenetileg ónos eső is lehet, majd délután nyugat felől csökken a felhőzet, és egyre többfelé kisüt a nap. Élénk lesz az északnyugatira forduló szél, a legmagasabb hőmérséklet 4, 9 fok között alakul. Kedden hidegfronti hatás érvényesül, a távozó front mögött egész nap felléphetnek tünetek. Görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, illetve ingadozhat a vérnyomás is. A napsütés hatására viszont javulhat a hangulat és kissé a közérzet is. Gyengül az immunrendszer. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: