Testi és lelki próbatétel
Állapotromlás nélkül, akár évekig
A betegség kezdeti időszakára inkább a lassan kialakuló, hetekig tartó, lassú állapotromlás jellemző, amit azután javulás követhet. Ha a központi idegrendszeri működésében egy új tünet vagy egy korábbi tünet jelentkezik erőteljesebben, a betegség rosszabbodásáról van szó.
Két ilyen lökésszerű rosszabbodás között hónapok, sőt évek is eltelhetnek érezhető tünetek vagy állapotromlás nélkül. Mindazonáltal speciális neurológiai vizsgálattal a betegség jelenléte ilyenkor is kimutatható . Az egyes tünetek a betegség lefolyásához hasonló módon rohamosan vagy fokozatosan romolhatnak, majd valamelyest javulhatnak. Vannak tipikus, majdnem mindenkinél jelentkező panaszok, és vannak ritkaságszámba menők is. A betegség időben történő felfedezése érdekében meg kell említeni a kezdeti időszakra jellemző, első tüneteket is. A legelső jelekre is figyelni kell A betegek negyedénél a betegség legelső jele valamilyen viszonylag gyorsan, egy-két nap alatt kialakuló féloldali látásromlás; homályos látás, kettőslátás, akaratlan gyors szemmozgások (nystagmus), amelyek oka a látóideg vagy más agyterületek gyulladása. A látóideg gyulladást a szem mögött érzett fájdalom kísérheti. Általában hetekig tartó javulás nyomán a problémák megszűnnek, és olykor évekig ez marad az SM egyetlen jele. A mozgatórendszer izmainak gyengülése a karokon és főként a lábakon válik érezhetővé. A beteg úgy érzi, csak erőtlenül és ügyetlenül tudja mozgatni végtagjait. Az izomtónus és a mozgások összerendezettsége sem megfelelő. Az izmok engedetlensége idővel bénulásig súlyosbodhat. A mozgáskoordinácóval kapcsolatos jelek a kisagy érintettségére utalnak.
Tünetek: látásromlástól a fájdalomig
A tapintás elégtelenségét az érzőrendszer idegrostjainak károsodása okozza, amire bizsergő, égető érzés, zsibbadás, szurkálás is felhívja a figyelmet. A törzs és a végtagok bőrfelületein néha érzéskiesés tapasztalható. Előfordulhat, hogy járáskor nem érzi a beteg a talajt a talpával. Az érzészavarokhoz, akárcsak a többi tünethez fájdalom is párosulhat. Itt külön megemlítendő a nagy fájdalommal járó arcidegzsába vagy -neuralgia. Fájdalmat okozhat a legyengült izmok túlerőltetése, izomláza is, illetve az izmok befeszülése (spaszticitás). Az SM-betegek egy részénél vizelet- és székletürítési gondok jelentkezhetnek. A beteg nem tudja visszatartani a vizeletét; sürgősségi inkontinencia alakul ki. A bélműködés kevésbé érzékeny, itt főként a visszatérő székrekedés okozhat panaszokat. A szexuális életet is kikezdheti a betegség - erekciós zavarok, impotencia, csökkent érzékenység jelentkezhet. A nemi szervek síkosító nyálkatermelése csökkenhet, a közösülés fájdalmas, és a betegség összességében csökkenti a nemi vágyat - ezen a párok közötti őszinteség és az elfogadás segíthet. A kisagyi egyensúlyközpont sérülését jelzik az egyensúlyzavarok, amelyek főképp a mozgászavarokkal együtt okoznak problémát. A mozgáskoordinációs zavarok közül az egyensúlyvesztés, bizonytalan járás, szédülés, a végtagokkal végzett mozgások ügyetlensége, a lábak gyengesége tűnhet föl. Fáradtság és rosszkedv A fáradtság és levertség több betegség tünete is lehet, így általában nem a szklerózis multiplexre gyanakszunk ezek jelentkezésekor. Ám a krónikus fáradtság olyan mértékű lehet, hogy a beteg képtelen az önellátásra. Az általános fáradtságot jelezheti a beszédképtelenség, a beszéd lelassulása. A nagyagyi központokhoz rendelhető hiányosságok lehetnek nem csak a beszédben, de egyéb mentális, érzelmeket és gondolkodást igénylő területeken is. A mentális zavarok közül a rövidtávú emlékezet és a koncentrációs képesség gyengülése lényeges. A rosszkedv e betegséggel kapcsolatban vagy attól teljesen függetlenül is kínozhat bárkit, azt azonban nem árt tudni, hogy az SM maga is okozhat hangulati zavarokat. A krónikus jókedv gyakran csak elfedi a belső rosszkedvet, depressziót. Nagyon fontos józanul látni a betegséget, elfogadni, és megtanulni együtt élni a nehézségekkel. Szükség esetén nem szégyen segítséget kérni.
