A 37. hét előtt világrajövő újszülötteket koraszülöttnek nevezzük. Minél korábban születik egy koraszülött, annál valószínűbb, hogy valamilyen súlyos, akár életveszélyes szövődmény fog nála kialakulni. A szülés körüli halálozás 80 százaléka, és a maradandó károsodások 70 százaléka a koraszülött babák és az igen kis súllyal született csecsemők köréből kerül ki. Ma Magyarországon a koraszületések aránya nagyjából 8,5 %, mely magasabb az átlagnál, de alatta marad az USA és Japán adatainak is.
A koraszülés esetén felmerülő egyik legsúlyosabb szövődmények a legkésőbb kialakuló szervvel, a tüdővel kapcsolatosak. Az RSV (óriássejtes tüdő megbetegedést okozó vírus - respiratory syncytial virus) a leggyakoribb közönséges légúti kórokozó gyermekeknél. A vírus megvastagítja a kislégutak nyálkahártyáját, vagyis minél kisebbek ezek a légutak - minél kisebb egy baba -, annál súlyosabbak a következmények. 2-3 éves korára az RSV csaknem az összes gyermeket megfertőzi, és legtöbbször a közönséges náthához hasonló tüneteket okoz. Ám koraszülött csecsemőknél, bizonyos tüdőbetegségekben vagy veleszületett jelentős szívrendellenességben szenvedő, 2 év alatti kisgyerekeknél, az RSV légúti fertőzést, tüdő-, és hörgőcskegyulladást okozhat, mely akár kórházi kezelést is szükségessé tehet.
A koraszülés világnapja
A lezajlott RSV-fertőzés sajnos nem véd az ismételt megbetegedés ellen, mivel az RSV ellen nem alakul ki természetes módon védettség. Ezért is fontos a megelőzés, főként a különösen veszélyeztetett csecsemők számára, akiknek a kezelőorvos védőoltást is javasolhat.
Az oltással a gyermek az RSV elleni ellenanyagot (antitestet) kapja meg, mely 1 hónapig tartó védettséget biztosít az RSV okozta megbetegedésektől. (Ezt nevezzük passzív immunizálásnak.) A megfelelő ellenanyagszint fenntartása érdekében fontos, hogy a gyermek RSV szezonban (november és március között) minden hónapban megkapja a védőoltást.
