A világon évente csaknem negyedmillió nő betegszik meg petefészekrákban. Ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganat, a nőgyógyászati daganatok közül pedig ez felel a legtöbb halálért.
A petefészekrák Európában a leggyakoribb, és az ötödik leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés a nők körében. Felismerése nem könnyű, hiszen a korai jelei egyáltalán nem tipikusak vagy könnyen felismerhetőek, mivel a daganat a petefészek felszínén kezd el növekedni. Ezt követően a hasüregbe terjedhet, ez vezet a tünetekhez: puffadáshoz, telítettségérzethez, székrekedéshez, túlzott gázképződéshez és étvágytalansághoz.
Figyelmeztető jel lehet a daganatos sejtek miatti hasüregi folyadék képződése, amely a has körfogatának növekedését eredményezi. Ehhez nehézlégzés és gyengeség is társulhat. Idetartozik még a szabálytalan menstruációs ciklus és az abnormális hüvelyvérzés is.
Ha a betegséget korai stádiumban fedezik fel, jó eséllyel gyógyítható. A többségnél viszont csak késői stádiumban diagnosztizálják, amikor a kezelés már jóval nehezebb.
A petefészekrák kezelésének első lépése minden esetben a sebészi beavatkozás, amit kemoterápiás kezelés követhet. Ma már a biológiai terápiák is elérhetők a betegek számára, melyek tovább növelik a gyógyulási esélyeket.
