A Novartis tervezett forgalmából most kiesik az 1 milliárd dollárosra becsült amerikai piac, és minden bizonnyal zuhanni fog az év első felében Európában elért 52 millió dolláros forgalom is. S hol van még az esetleges kártérítésiper-özön? A Novartis nincs egyedül a bajban: 2004-ben az FDA az amerikai Merck céggel vonatta vissza szívinfarktus veszélye miatt a Vioxx nevű gyógyszert, egy évvel később a szintén amerikai Pfizer Bextra nevű készítményét szedette le a polcokról, ugyancsak infarktuskockázat miatt.
Komoly veszteség a svájci Novartisnak, hogy egyik fájdalomcsillapítóját kitiltották Ausztráliából, veszélybe került az amerikai bevezetés, és Európában is csökken a kereslet.
Azonnali hatállyal betiltotta az ausztrál gyógyszerfelügyelet augusztus közepén az ízületi gyulladások, műtét utáni erős fájdalmak csillapítására használt, Prexige nevű gyógyszer használatát, miután a mellékhatások következtében két beteg meghalt, kettőn májátültetést kellett végrehajtani, további négynél pedig súlyos májkárosodást konstatáltak. A betegek mindegyike hónapok vagy évek óta naponta szedte a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szert, méghozzá a javasolt napi 100 helyett 200, sőt egyikük 400 milligrammos dózisban.
Pedig a svájci Novartis komoly reményeket fűzött a gyógyszerhez, amelyet három éve árul Ausztráliában, és úgy hirdeti, hogy a hasonló fájdalomcsillapítóknál kevésbé árt a gyomornak, mellékhatásként pedig csökkenti a vérnyomást. További ötven országban csak tavaly kapta meg a forgalmazási engedélyt, és Ausztrálián kívül eddig még sehol nem jeleztek májkárosodást. A szer használata Ausztráliában is csak tavaly vált tömegessé, miután az egészségpénztár támogatásban részesítette. Az ausztrál gyógyszertárak szerint eddig 7 milliószor váltották ki, mintegy 60 ezren használják.
Az USA-ban szeptember végére várták a forgalmazási engedélyt, ám a történtek után a szigoráról ismert szövetségi gyógyszerhatóság (FDA) valószínűleg nem fogja megadni. Már csak azért sem, mert az FDA 2004-ben további kísérleteket írt elő a Novartisnak, miután egy 18 ezer fős minta alapján felmerült, hogy a gyógyszer nagyobb dózis rendszeres szedésekor károsítja a májat. Az FDA azt akarta megtudni, van-e káros mellékhatása a napi 100 milligrammos adagolásnak - a Novartis elemzése szerint nincs. Június óta egyébként Ausztráliában is csak a 100-as dózist engedélyezik, és legfeljebb tíznapos fogyasztásra.
A kisebb dózis ártalmatlanságára hivatkozva egyelőre más országban nem vonták ki a forgalomból a 100-as egységet. Az EU-ban tavaly novemberben adták ki az engedélyt a forgalmazásra, Magyarországon - bár receptre kiváltható - gyógyszertárakban lényegében nem fordul elő, szinte csak kórházi használatban alkalmazzák.
A Novartis tervezett forgalmából most kiesik az 1 milliárd dollárosra becsült amerikai piac, és minden bizonnyal zuhanni fog az év első felében Európában elért 52 millió dolláros forgalom is. S hol van még az esetleges kártérítésiper-özön? A Novartis nincs egyedül a bajban: 2004-ben az FDA az amerikai Merck céggel vonatta vissza szívinfarktus veszélye miatt a Vioxx nevű gyógyszert, egy évvel később a szintén amerikai Pfizer Bextra nevű készítményét szedette le a polcokról, ugyancsak infarktuskockázat miatt.
A bázeli központú cégre amúgy is rájár a rúd. A napokban azért is figyelmeztetést kapott az FDA-tól, mert megalapozatlanul állította, hogy egy másik sztárkészítménye, az Alzheimer-kór mellékhatásait enyhítő Exelon hatásosabb és biztonságosabb a Pfizer Donepeziljénél. Rákgyógyszere, a Gleevec pedig Indiában nem került szabadalmi védelem alá, mert az ottani hatóságok szerint a termék nem kellőképpen innovatív. Minőségi kifogások miatt 100 millió dolláros kártérítést követel a Novartishoz tartozó, szintén svájci Sandoztól az amerikai Monsanto agrárvegyipari konszern. Mindennek tetejébe a Novartis egyik amerikai leányvállalatának nődolgozói diszkriminációs sérelmekkel fordultak a cég ellen, szintén 100 millió dolláros jóvátételt igényelve.
A bajokért sokan a 11 éve a mamutcég élén álló "Super Dent", azaz Daniel Vasella vezérigazgatót okolják, akit kiemelkedő, évi 20 millió svájci frankos fizetése miatt is támadnak. Pedig Vasellát valóságos hősként ünnepelték, amikor 1996-ban a Sandoz és a szintén svájci Ciba-Geigy összevonásával a gazdaságtörténet egyik legsikeresebb fúzióját hozta tető alá. Ma már azonban inkább bírálják: a túl nagyra nőtt szervezet nehezen igazodik a változásokhoz. Azt sem tartják szerencsésnek, hogy Vasella a felügyelőbizottság elnöke is, azaz lényegében önmagát ellenőrzi. Az 54 éves Vasella szerződése 2008 végéig szól, s a vezér nemrég ki is jelentette, hogy 12 év a legsikeresebb cég élén épp elég. Azaz jövőre mindenképpen leköszön - feltéve, hogy a Novartis-részvényesek türelme kitart addig.
(2007.08.23. 09:58)
Földvári Zsuzsa / Bécs - HVG
