Az onkológiai betegek fájdalomcsillapításával kapcsolatos kérdésekről, illetve a vény nélkül kapható gyógyszerek szakszerűtlen alkalmazásáról esett szó egyebek között a Magyar Rákellenes Liga betegjogi konferenciáján.
A fájdalomcsillapításhoz való hozzájutás törvényi szinten szabályozott betegjog. A szakemberek felfogása szerint, minden fájdalmat enyhíteni kell - téves az a hiedelem, hogy bizonyos kór csak akkor áll fenn, ha egyidejűleg jelentkezik a szenvedés is, vagyis hibás a szükségszerű összefüggés keresése. Alapelv, hogy elsősorban a kiváltó okot kell megszüntetni, ha erre nincs mód, akkor meg kell találni a rövid-, vagy hosszú távú hatékony terápiát.
A fájdalomkezelés általánosabb gyakorlatáról, nem súlyos vagy tartós betegségben alkalmazott öngyógyszerezésről, a vény nélkül kapható szerek mellékhatásairól és kockázatairól beszélt Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai kórház főorvosa.
Elsősorban is a paracetamol tartalmú szerek veszélyeire hívta fel a figyelmet, Egyesült Államokra jellemző adatokra utalva. Az USA-ban a májelégtelenség kialakulásának második oka a gyakran indokolatlanul, de mindenképpen túl általánosan, egyeseknél az élethosszon át szedett paracetamol. E gyógyszernél nem túlságosan nagy, mintegy tízszeres a különbség a még biztonságos, illetve a már toxikus dózis között. A főorvos szerint itthon paracetamol tartalmú fájdalom (láz)csillapító miatt eddig nem fordult elő haláleset, volt viszont egy sikeres májátültetés. Ugyancsak kockázatot jelent az ibuprofen fájdalomcsillapítók alkalmazása, amennyiben szájon át szedhető (orális) antibiotikummal és vagy véralvadásgátlóval együtt alkalmazzák.
A megfelelő fájdalomcsillapító módszerek kiválasztásakor feltétlenül szükség van a beteg közreműködésére. Segítheti a helyes kezelés meghatározását, ha a páciens a lehető legpontosabban írja le a fájdalom jellegét, időtartamát, kiterjedését, a kiváltó vagy fokozó tényezőket, illetve az amúgy szubjektív érzete erősségét.
A betegnek tisztában kell lennie az alkalmazott szerek hatásával, mellékhatásaival, és az esetleges ellenjavallatokkal, mindezek ismertetése a gyógyszert rendelő, felíró feladata. A kezelő orvosnak emellett minden részletre kiterjedő, őszinte információval kell ellátnia minden betegét.
