Becslések szerint Németországban mintegy 1,5 millió ember gyógyszerfüggő, nagy többségük receptköteles gyógyszereket szed. Minden hatodik felnőtt közérzetének javítása érdekében legalább heti egy alkalommal gyógyszert szed.
Bár a gyógyszerfüggőség nagyobb eséllyel alakul ki idősebb korban, egyre több fiatal is rendszeresen nyúl tablettákhoz. Egy bajor tanulmány szerint a 1 2-2 4 év közöttiek több mint 4 százaléka rendszeresen szed gyógyszert stressz, frusztráltság leküzdésére, vagy csak hogy egyszerűen "fitt" maradjon.
Az ún. "hétköznapi dopping" azonban súlyos veszélyeket hordoz, mert az alkalmanként beszedett nyugtatók vagy hangulatjavítók tényleges függőséghez is vezethetnek. A gyakran felírt gyógyszerek közel 5 százaléka potenciálisan ebbe a kategóriába tartozik. A lista élén a pszichotróp hatású szerek állnak. A benzodiazepin-származékok, amelyek szedése viszonylag gyorsan tolerancia kialakulásához vezet, tíz betegből nyolc már nem tud a nyugtatószer nélkül élni. A gyógyszer elhagyásakor gyakran rosszabbodik a beteg állapota, ami nagyon megnehezíti a leszokást. Az opioidok szerepe a fájdalomcsillapításban megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a nem teljesen indokolt rendelése szintén súlyos következményekkel járhat. A pszichostimuláns hatású efedrin, amfetaminil, metilfenidát és modafinil elsősorban teljesítményfokozó, koncentrációnövelő hatásuk miatt vezethetnek függőséghez. Az említett szerek rendszeres szedése főként menedzserek, sportolók körében népszerű.
A német Orvosi és Gyógyszerész Kamara együttesen dolgoztak ki irányelveket a probléma megoldására. Az ilyen jellegű veszélyt hordozó szerek felírása csak indokolt esetben, megfelelő indikáció esetén történhet, a beteg figyelmét minden esetben fel kell hívni az esetleges következményekre. Ha a beteg anamnézisében már szerepel valamilyen függőség, más gyógyszereket kell választani. Célravezető lehet a legkisebb kiszerelés rendelése. A terápia időtartamát minden esetben meg kell beszélni a beteggel, az esetleges hosszabbítás csak nagyon indokolt esetben történjen. A gyógyszer nem megfelelő szedésének már legkisebb gyanújakor is fel kell függeszteni a terápiát. A gyógyszerész tájékoztató szerepe is igen meghatározó lehet.
Ezt a fajta függőséget "csendes függőségnek" is szokták nevezni, hiszen az érintettek nagy része nem ismeri el, és szinte mindig orvos írja fel a "következő adagot", ugyanakkor a lehetséges következmények miatt igenis komolyan kell venni.
Censthaler B.M., Becker, C.: Medikamentensucht-Abhängigkeit auf Rezept www.pharmaceutische-zeitung.de,online (200 7-1 9)
RZS
Gyógyszerészet
(2007.07.13. 08:49)
