Nemrég a Szonda című műsorunkban egy sebész professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság mája katasztrofális állapotban van.
Az alkohol meg a zsíros és vegyszeres ételek mellett ebben szerepe lehet a nyakló nélküli gyógyszerfogyasztásnak is. A döbbenetes hír pedig úgy szól, és ez nemcsak a magyarokra vonatkozik, hogy a mindennapos fejfájások nyolcvan százalékát éppen a fájdalomcsillapítók okozzák.
Nagyon leegyszerűsítve ez egy idegrendszeri működési zavar következménye, amit nem szerkezeti károsodás okoz. Tehát a működés változik meg. Ennek a létrejötte az egy több lépcsős folyamat, amiben benne vannak azok az idegi szerkezetek amelyek a fájdalomérzésért felelősek. Benne vannak egyes központok, amelyek a szervezet belső ritmusát adják, és benne vannak azok a struktúrák is, amelyek a szervezetben a fájdalomérzés megélését befolyásolják. - mondja Ercsey Csaba neurológus.
Bozsik György neurológus részletesebb magyarázata szerint, ha nagyon gyakoriak a rohamok, a beteg egyre több gyógyszert szed, megváltozik a különféle receptorok, a gyógyszermolekulák érzékelőinek az érzékenysége, és a gyógyszer lebomlása is változhat. A szervezet egyre nagyobb adagokat igényel ugyanannak a hatásnak az eléréséhez. Az egyensúly a különböző fájdalomkeltő és fájdalomcsillapító anyagok között megbomlik. És amikor egy tartós gyógyszerhatás megszűnik, tehát egy korábban rendszeresen adott fájdalomcsillapítót megvonunk, akkor még pluszban is fejfájás jelentkezik, mert a szervezet mintegy ellenkező hatással reagál.
Ilyenkor először tisztázni kell, van-e valami kiváltó oka a fejfájásnak, amit külön kezelnünk kell. Szemészeti betegség, magas vérnyomás, idegrendszeri betegség is okozhat fejfájást. Ezután a fájdalomcsillapítókat fokozatos kell csökkenteni, mert nem minden esetben lehet ezeket egyik pillanatról a másikra elhagyni, különösen akkor ha nyugtató típusú gyógyszerekkel vannak kombinálva, például opiátokkal. Hisz ekkor a hirtelen elhagyás akár görcsrohamot is okozhat. Elképzelhető, hogy a nem depressziós betegek is olyan anyagokat kapnak, amelyeket egyébként a depresszió kezelésére használnak, és a szerotonin szintjét a szervezetben megemelik, ami a fájdalomvezető idegpályáknak is egy fontos ingerületátvivő anyaga, és szerepe van a belső fájdalomcsillapítási mechanizmusokban.
A legfontosabb, hogy a megfelelő gyógyszert kell használni a megfelelő betegségre, a megfelelő adagban, és ezt különösen fontos ma, amikor rengeteg vény nélkül kapható fájdalomcsillapító is rendelkezésre áll. Ezeknek nem pusztán a gyógyszerhozzászokás lehet a veszélye, hanem a májat, vesét is károsíthatják.
Ez a cikk arról számol be, hogy francia kutatók nagyobb beteganyag vizsgálata után azt mondták, hogy a mindennapos fejfájás az nem kezdettől fogva mindennapos, hanem általában van valaki akinek havonta egy-kétszer előforduló migrénje van, és a fájdalomcsillapító szedése mellett válik ez ilyen gyakorivá, akár mindennapossá.
Egy tréfás kedvű angol kutatócsoport csinált egy másik vizsgálatot. Elmentek olyan ortopédiai rendelésekre, ahol jórészt fiatal emberek vannak, például sportsérülésekkel, ami miatt fájdalomcsillapítót szedni kell. Az ott várakozó betegeket megkérdezgették arról, hogy van-e fejfájásuk. Majd akik fejfájósak voltak, azokat követték. Azt találták, hogy másfél-két hónap fájdalomcsillapító-szedés után - amit nem a fejfájásukra szedték, hanem mondjuk a bokahúzódásukra - az addig ritka fejfájások jóval gyakoribbá váltak.
Ez megint egy adat arra, hogy teljesen közönséges, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók rendszeres szedése is gyakoribb, és emiatt aztán nehezebben kezelhető fejfájáshoz vezethet.
MR
